A budapesti tankerületi kir. főigazgatóságtól került a szolnoki Verseghy Gimnázium élére 1936-ban. Csak két évet töltött Szolnokon.de nagy buzgalommal látott az intézet felvirágoztatásához, az ifjúság anyagi támogatását előmozdító intézmények fejlesztéséhez. Megfestette Verseghy Ferenc (1757-1822) életnagyságú és öt igazgató elődjének mellképét, melyek a díszteremnek is használt, általa rendbehozott és kiparkettáztatott rajzteremben kaptak helyet. Megújította az intézet…
Botár Imre (1880-1959), a Verseghy Ferenc Gimnázium tanáráról 1992-ben utcát neveztek el a Széchenyi-lakótelepen Szolnokon. A leszármazottai kezdeményezésére 1999 decemberében emléktáblát avattak az egyik lakóépület falán. Forrás: Ahol élünk. Panel, 2000.01. Botár Angéla: Botár Imre halálának évfordulójára. Unitárius Élet, 2000.01. Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.
Désen született 1880. december 3-án. A budapesti tudományegyetemen szerzett történelem-latin szakos tanári oklevelet 1902-ben. A szentgotthárdi (1902–1904), a fehértemplomi (1904–1906), a kaposvári (1906–1919), majd a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanára (1920–1937) volt. Történetírói munkásságából unitárius egyháztörténeti, valamint Szolnok település- és gazdaságtörténetét feldolgozó tanulmányai, könyvei a legjelentősebbek. Tudományos cikkei jelentek meg az Unitárius Értesítőban, a Tanáregyesületi…
1876-ban Temeskutason született. Középiskoláit Szegeden, egyetemi tanulmányait a budapesti és kolozsvári egyetemeken végezte. 1902-ben német és latin szakos tanári oklevelet nyert. 1900-ban, mint helyettes tanár kezdte működését a szolnoki állami főgimnáziumban. 1902-ben már rendes tanára az intézetnek, amelynek 1924 decemberében igazgatója lett. A szolnoki m. hír. áll. Bánffy Katalin leánygimnázium, eredetileg leányliceum, felállítását az 1930.…
Brassai Károly festőművész Brassóban született. Eredeti családneve Wolf, melyet később magyarosított. A brassói római katolikus főgimnáziumban érettségizett. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári és festőművészi oklevelet 1900-ban. 1900-ban a gyulafehérvári római katolikus főgimnáziumban kezdte pályafutását helyettes tanárként, 1903-ban Kézdivásárhelyre került, itt többek között Márton Ferenc a később jeles festő és grafikus tanára volt. Majd 1904…
A Damjanich János Múzeum Szolnoki Panteonjában avatták fel id. dr. Béres József Széchenyi-díjas kutatónak, a Béres Csepp megalkotójának az emléktábláját. Pogány Gábor Benő Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását a Béres család adományozta a múzeumnak. Fotó: Mészáros János Szoljon.hu – Forrás: Mészáros János: Emléktáblát kapott Szolnokon a népszerű csepp megalkotója. Új Néplap, 2025.09.27.
Dr. Heves Kornél 1870-ben született Vécs településen (Heves vármegye). Tanulmányait Gyöngyösön és Budapesten végezte. Huszonkilenc évesen került a szolnoki hitközséghez és 48 éven át volt lelki gondozója városunk zsidó vallású polgárainak. Heves Kornél élete papi és irodalmi munkássága valóban összeforrott Szolnok városával. Ott volt az új zsinagóga épületének avatásán és szerepet játszott a hitközség kultúrházának…
2025. szeptember 21-én a természetjárás napján avattak emlékoszlopot a Szolnoki Széchenyi Parkerdőben az erdei kerékpáros pályánál. A vármegye természetbarát közössége elhunyt, kiemelkedő munkát végzett tagjainak állítottak emléket. Az 1962 és 2024 között működő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Természetbarát Szövetség megmaradt tagegyesületei; a Jászberényi Természetjáró Klub, a Szolnoki Közalkalmazott Természetbarátok Turista Egyesülete és a Gördögök SE egyezett meg…
1876-os közigazgatási átszervezés után Szolnok vármegyeszékhellyé vált. A közigazgatási feladatok ellátására több új középületre volt szükség. A vármegye közgyűlése a főtér sarkán, az egykori Fehérló Fogadó helyén jelölte ki a Pénzügyi Igazgatóság helyét. 1891 novemberében készült el az épület Hofhauser Antal tervei alapján. Milkó Vilmos és Vaskovits Antal vezette az építkezést. Korabeli képeslapok Az…
A vendéglátást 1860-ig részben a Szolnok környékén, az országutak kereszteződésénél, árvizjárta helyek mentett részein levő apró csárdák, valamint a várostól szerzett bort mérő helyek szolgáltatták. Az első szolnoki szálló a mai megyeháza helyén állt Zöldfa fogadó volt. Az 1700-as években már különböző italok „korzsomároltatása” folyt itt. A XIX. század második felében is leginkább a „köznép” befogadója volt. …