A Kossuth Lajos út 48. szám alatt álló emléktáblát a centenáriumi ünnepségek alkalmával 1948-ban emelte a város. Ezen a helyen szállt meg és innen indult tovább Debrecen felé Kossuth Lajos és kísérete a tavaszi hadjárat során. 1849. március 14-én innen írta Kossuth Lajos felségének, hogy „…nincs hely a világon, hol nyugodtabb lehetnék”
1896-ban – a Millennium évében – a városi közgyűlés a főút nevét Kossuth Lajos utcára változtatta. 8 évvel később, 1904. október 23-án ezen a téren leplezték le a szabadságharc szellemi vezérének, Kossuth Lajosnak egész alakos szobrát, melyet Horvay János szobrászművész készített el. A 3 méter magas – sóskúti kőből készült – talapzatra emelt bronz szobor…
A síremlék az 1849. március 5-i szolnoki csatában elesett honvédek hamvai felett áll a római katolikus temetőben. Az 1. és 2. hadosztály az ütközet után Törökszentmiklóson táborozott. Ezalatt a sebesült és a járvány következtében megbetegedett honvédeket az Almásy-szegényházban berendezett kórházban helyezték el. A plébániai anyakönyvek tanúsága szerint 46 honvédet temettek el az itteni sírkertben. Dudás…
Mindszenty József hercegprímás, érsek 1948 májusában szabadtéri misét tartot Törökszentmiklóson a Nagykunsági Mária Napok keretében, az általa meghirdetett Bologasszony Éve alkalmából. Az egykori mise helyén felállított szobor Györfy Sándor szobrászművész alkotása, melyet 1998-ban avatták fel az 1956-os forradalom emblematikus személyiségéről elnevezett téren. Az emlékmű kialakítása Markóth Imre építész tervei alapján valósultak meg. 10 évvel később,…
A törökszentmiklósi képviselőtestület 1924 végén szoborbizottságot alakított gr. Almássy Imre elnökletével. 1926 elején hírdették ki a pályázatot, amelyre Gách István, Székely Károly, Szentgyörgyi István és Debreczeni Tivadar szobrászművészeket kérték fel. A bizottság Székely Károly pályaművét fogadta el. 1926 október 30-án kötötték meg a szerződést a szobrásszal. Nóvák Sándor képviselő indítványozta, hogy az emlékmű talapzatára a…
Törökszentmiklós külterületén áll az Almásy-Geiger-kastély. Az Almásyak törökszentmiklósi kúriáját az 1848-as forradalmat követő örökváltság után átengedte a városnak. Gróf Almásy Imre Szenttamásra a család itteni birtokainak gazdasági központjában fogott építkezésbe. Első fázisban a kastély földszintes főszárnya és az ahhoz L-alakban kapcsolódó földszintes mellékszárny épült fel 1891-től. A belső munkálatok befejeztével a család 1893-ban költözött be…
A nagyközségbe 1840 körül költöztek zsidó családok, akik hamarosan a Tisza felső járás egyik legnépesebb hitközösségét alkották. 1880-ban már 215 fő alkotta, amely az akkori lakosság 2,9 %-a volt. 1910-ben 398 fővel tetőzött a hitközség létszáma. Az elős világégés után lassú apadásnak indult. 1941-ben 273 fő élt Kunmadarason. 1944. május 24-én mintegy 200 kunmadarasi izraelita…
A zsinagóga elbontása után az eredetileg ott elhelyezett emléktáblákat kivitték a Szent Imre herceg utcai zsidó temetőbe 1965 körül. Gazda Anikó építészmérnök tervei alapján készült emlékművön kapott új helyet az első világháborúban elesett zsidó katonák (33 név) és második világháború zsidó mártírjainak 4 emléktáblája. A jászberényi gettóból 1944-ben elhurcolt és munkaszolgálatban elhunytak neve (239 és 259…
A haláltáborokból visszatértek már 1946-ban emlékművet állítottak azok tiszteletére, akik a Holokauszt áldozataként vesztették életüket. Ezen az emléktáblán olvasható a kunmadarasi izraelita hitközség deportálásban és munkaszolgálatban elpusztult hozzátartozóik nevei. Fotó: magyarzsido.hu Forrás: Herskó Mózes: A nagykunsági zsidók településtörténete…Karcag, 1991.
Békés megye 1715. évi újraalakulásától 1950-ig Öcsöd Békés megyébe, a szarvasi járásba tartozott. Az egyházi összeírások adatai szerint az 1830-as évekig Várin és Szentandráson kívül Csabán, Orosházán, Gyomán, Békésen és Öcsödön telepedett le zsidó népesség. A gyulai neológ hitközség kötelékéből 1876-ban lépett ki néhány hívő és alapított ortodox hitközséget, az ortodox irányzathoz csatlakozott még Öcsöd hitközsége…