Dr. Hajdú Lajos az egyetem elvégzése után Karcagra, majd az 1970-es évek közepétől Berekfürdőre került körzeti orvosnak. Pályafutása alatt csupán négy évet volt távol a falutól, 1978 januárjában, a lakosság kérésére visszajött a berekieket gyógyítani. Orvosként már korábban bekapcsolódott a közéletbe, először tanácstag, majd önkormányzati képviselő volt Karcagon. Amikor lehetőség lett az önállóságra, ő lett…
Alattyán izraelita felekezetű lakossága a Balogtelep nevű településrészén temetkezett fél évszázadon keresztül. Az egykori vályogvető gödrök feltöltése után lakóházak épültek és a megmaradt sírok beékelődtek a főutca menti két telek közé. A II. világháború után nagyon kevés zsidó család tért haza. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Ferenc Könyvtár Az évtizedekig elhanyagoltan álló sírkertet a település…
A város északi részén áll a zsidó temető. Az utolsó temetésre 1989 őszén került sor. A páratlan szépségű sírkövek különös sorsú emberek nyughelyét őrzik. A kisújszállás Városvédő és -Szépítő Egyesület vállalta fel a zsidó emlékek megőrzését, a zsidó temető gondozását. Városháza pincéjéből előkerült I. világháborús izraelita emlékmű tábláját is újraavatták 2009-ben a zsidó temetőben kialakított…
A zsidó temető a városi temető mellett, a Dózsa György út végén fekszik. Szabadon látogatható, gondozott sírkert, több száz sírral. A kunhegyesi izraelita temetőben található emlékmű, melyen a koncentrációs táborokban mártír halált haltak neve olvasható. 2004. május 16-án a holocaust 60. évfordulója alkalmából a kunhegyesei áldozatok emlékére Kunhegyes Város Önkormányzata megemlékezést tartott. Erre az alkalomra jelent…
Az emlékoszlop az izraelita temetőben áll. A közel 2,5 méter magas négyszögletes oszlop két lépcsős beton talapzaton áll. A főoldalán „Mártírjaink”, másik két oldalán pedig a „Ne ölj” felirat olvasható magyarul és héberül. Az emlékmű 115 túrkevei áldozat nevét őrzi. Forrás Herskó Mózes: A nagykunsági zsidók településtörténete. Karcag, 1991.
A XIX. század második felében a tiszafüredi zsidó anyahitközségnek Tiszaszentimrén is volt egy fiókhitközsége. Egy nagyobb tudású saktert alkalmaztak, aki az előimádkozói feladatokat is ellátta. 1944-ben az itt élő zsidó családokat a karcagi gettóba hurcolták, majd Szolnokon keresztül Auschwitzbe deportálták. A zsidó sírkert a falu határában található. Forrás: Cseh Viktor: Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában –…
Bár egyes feljegyzések szerint már a 18. század végétől éltek zsidók a településen, azonban az 1840-es népszámláláskor nem jegyeztek fel zsidó lakost Fegyverneken. Pedig 1880-ban 237 fővel a járás második legnépesebb zsidó közössége élt a településen. Az első világégés után nagy számban költöztek el Fegyvernekről, így jelentősen megcsappant a hitközség létszáma. Eleinte a törökszentmiklósi hitközség…
Szolnokon a régi és az új zsidó temető a köztemető szomszédságában találhatóak egymással szemben. A régiből sajnos néhány követ már elloptak. A szolnoki izraelita hitközség kezeli. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár
Jászdózsáról 1944-ben a jászárokszállási gettóba zsúfolták össze a zsidó családokat. A helyi zsidó temető a települést északról elkerülő Tarna-csatorna mellett a a község peremén fekszik. Napjainkban nagyon elhanyagolt. Forrás: Cseh Viktor: Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában – két keréken. Budapest, 2020.
Jászapátira a 19. század második felében települtek be nagyobb számban zsidó családok. A közösség számbeli gyarapodása az 1930-as évekig tartott. 1944-ben a zsinagógába, a szomszédos hitközségi épületekbe és lakóházakba zsúfolták össze a zsidó családokat. A gettóból Jászberényen és a monori gyűjtőtáboron keresztül Auscwitzba deportálták őket. A munkaszolgálatot és haláltábort túlélők, közel harminc ember tért vissza…