Ecséden született 1894-ben. Középiskoláit Jászberényben végezte, majd Budapesten szerzett orvosi oklevelet 1910-ben. Budapesten, Kaposvárott gyógyított, majd 1927-ben Jászberénybe került, ahol kórházi röntgen orvos és az Országos Társadalombiztosító Intézet orvosa lett. Fotó: Magyar Szalon 1937 Szolgált az I. világháborúban. 1928-ban zászlós rangban szerelt le. Károly csapatkereszttel és a hadi emlékéremmel ismerték el vitézségét. Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon…
Dr. Pernyész Sándor 1894-ben született Budapesten. Orvosi oklevelét 1921-ben szerezte. A budapesti II. sz. Kórbonctani Intézeten gyakornok, az I. sz. seb. klinikán műtő növendék volt, majd orvos, az Erzsébet tudomány egyetem sebészeti klinikán I. klinikai tanársegéd volt. Az I. világháborúban küzdött az orosz fronton, 1916-ban fogságba esett, 1918-ban, hazatérése után Prágában szolgált mint egészségügyi zászlós.…
Dr. frivaldi Friedvalszky Ferenc 1878-ban született Jászberényben. Az egyetemet Kolozsvárott és Budapesten 1906-ban végezte. 1907-től községi bíró, 1918-tól helyettes polgármester, majd 1922-től polgármester volt. E hivatalát a legválságosabb időben vette át. A nehéz gazdasági viszonyok ellenére az ő szorgalmazására épült a csendőrlaktanya, a tanítóképző, az adóhivatal; az új postapalota építése, a város parkírozása, hősi emlékmű…
P. Szencsár Péter, a jászberényi Ferenrendiek Rendjének rendházfőnöke volt 1937-ben. Fotó: Magyar Szalon
P. Luptovits Béla Kolos 1894. április 10-én született Mezőhegyesen. 1915. április 11-én tett örökfogadalmat és 1916. augusztus 36-án szentelték pappá. Kaplony és Szeged után 1928-ban került Jászberénybe. Helyettes házfőnök, filozófiai lektor, a tanulmányi ház helyettes prefektusa, hitszónok, a klerikusok gyóntatója, a ház gondnoka, és a házitanács tagja lett. 1931-ben kinevezik házfőnöknek, a háztörténet jegyzőjének, a…
Dr. Lévay Gyula Lévay Mihály és Konrád Julianna házasságából született 1889. október 6-án Berettyószentmártonban. A debreceni református kollégium elvégzése után két évig a debreceni jogi akadémiát látogatta. A kolozsvári egyetemen fejezte be jogi tanulmányait. Ügyvédi vizsgát Budapesten tett. Egyéves önkéntes katonai kiképzésen vett részt a nagyszebeni 36. tábori tüzérezrednél. Az I. világháborút 1914-től 1918-ig végigharcolta.…
Dr. Kele István Karcagon született 1881-ben. 1905-ben szentelték fel pappá. Emődön, Kenderesen, Dévaványán káplán, Miskolcon hitoktató káplán, majd Egerben kar káplán volt. 1909–1923 között az egri papnevelő intézet tanáraként szolgált. 1918–1923-ig az egri jogakadémián is tanított. 1923-ban Mezőtárkányba került, majd 1926-tól 1958-ig – nyugdíjba vonulásáig – Jászberény plébánosaként tevékenykedett. A város képviselőtestületének aktív tagja volt.…
Dr. Szalay László, pápai prelátus, a karcagi római katolikus egyház plébánosa volt 1921-től 1948-ig. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatóságának és Karcag város képviselő-testületének is virilis tagja volt. Emellett a római katolikus egyház tanácsának és iskolaszékének elnöki, egyházkerületi tanfelügyelői tisztségét is ellátta.
Szabó György Polikárp Jután születt, 1894. júl. 4.: ferences szerzetes, zeneszerző, tanár. 1909. aug. 29-én lépett a ferences rendbe. Filozófiai tanulmányokat folytatott a rend főiskoláin Dunaföldváron és Baján (1910-12). Teológiai tanulmányait 1913-16-ban a gyöngyösi Ferences Hittudományi Főisk.-n folytatta. 1916. november 6-án Pécsett szentelték pappá. 1921-1930 között a gyöngyösi teológián tanított dogmatikát és zenét. Zenei tehetségét…
P. Forintos Lőrinc ferencrendi zárdafőnök 1885-ben született Kislődön. Tanulmányait a ferencrend hittudományi főiskolájában végezte 1909-ben. Felszentelése után a pécsi noviciátusban magister volt, azután a szécsényi, egri, váci, máriagyűdi és dunaföldvári kolostorok főnöke, 1932-ben lett a szolnoki rendház főnöke. A pécsi ferences rendházban élt huzamosabb ideig. Innen minden hónapban meglátogatta a szigetvári rendházat. Ez a személyes kapcsolat…