Zsinagóga (Jászberény)

A zsidók betelepülése a Jászságba az 1850-es években került sor. Az 1868/69-es zsidó kongresszus után a jászberényi zsidó hitközség kettészakadt. Egy része neológ lett, a másik konzervatív maradt. 1886-ban Büchler Áron rabbi egyesítette neológként a két hitközséget. Az egyesülés jelképe volt az 1890. szeptember 10-én felavatott új kéttornyú zsinagóga, amelyet Kovács Károly tervezett, aki első…

Zsinagóga (Törökszentmiklós)

Az 1810-es évek mezőgazdasági konjunktúrája idején a majorsági gazdálkodás kiterjesztése újabb lehetőségeket teremtett a termékforgalmazásba és a birtokok igazgatásába bekapcsolódó vállalkozóknak. Ekkortájt fogadták be az első zsidó lakosokat a nagyobb birtokú főurak, elsőként az Almásy grófok Törökszentmiklóson és környékén. Az 1820-as évek elején Törökszentmiklóson, Kenderesen és Burán is állandósult a zsidók jelenléte. 1857-re a szolnoki…

Zsinagóga (Kunszentmárton)

A népcsoport első nyomai a XVIII. századig nyúlnak vissza. A Jászkunság tilalmazta a letelepedésüket, vándorkereskedők voltak. A XIX. század első harmadában viszont már huszonhárom család élt Kunszentmártonban. A mai Bartók Béla-terem épülete (Deák Ferenc utca 18.) volt a helyi zsidó hitközség temploma, mely 1911 és 1912 között épült Dobovszky József István tervei alapján. A datáláshoz, így…

Zsinagóga (Mezőtúr)

Az izraelita hitközség tagjainak önkéntes adományából épült templom. A Múzeum téren álló zsinagóga 1830-ban épült klasszicista stílusban. A téglalap alaprajzú, szabadon álló, négyoszlopos, oromzatos épület a Magyarországon ritkán előforduló klasszicista zsinagógák egyike. Az oszlopok felső részét korinthoszi oszlopfők díszítik. Az oldalhomlokzatot lizénákkal tagoltak. 1966-ban a mezőtúri városi tanács múzeum céljára megvásárolta a zsidó hitközségtől az…

Zsinagóga (Karcag)

Az 1899-ben épült zsinagóga romantikus stílusú épülete helyén a kutatások szerint már állt egy imaterem. 1866-ban három tantermes iskolát is emelt az izraelita hitközség, amelyben 1934-ig oktatás folyt. Az iskolát azóta elbontották. A zsinagóga épülete téglalap alaprajzú, egyik végénél lekonytolt nyeregtetős főépületből, és egy összetettebb tömegű bejárati előépítményből áll. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár…

Zsinagóga (Szolnok)

A volt Medve-kocsma telkét adományozta Szolnok város az izraelita hitközségnek. A hitközség megvett hozzá még egy telket. 1897. április 22-én fogadta el az építőbizottság Baumhorn Lipót tervét. A felépítését pedig a ceglédi építőmester, Vaskovits Antal vállalta el. A fémvázas szerkezetű kupola kiemelkedik a zsinagóga reprezentatív tömegéből. A külső homlokzat pillérei tornyokban végződnek. Az arányaiban is…

Zsinagóga dombormű (Szolnok)

2019 augusztusában emléktáblát állítottak a szolnoki zsinagóga építésének 120. évfordulója alkalmából. Az épültetet előterében elhelyezett dombormű Szabó Imrefia Béla alkotása.   Berman Dávid, a szolnoki zsidó hitközség elnöke és dr. Horváth László múzeumigazgató leplezte le a domborművet. Forrás: Domborművet lepleztek le a galériában. Új Néplap 2019.08.30. Szathmáry István: Százhúsz éve szentelték fel a zsinagógát Szolnokon.…

Zsinagóga (Tiszafüred)

Fényes Elek említi először Tiszafüreden a zsinagógát, amely az 1847/48-as összeírásban a Nánássy földbirtok területén szerepel. Az izraelita hitközség tulajdonában volt még paplak, imaház, és sakterház is. Az első zsinagóga a XIX. század első felében épült a település fő utcáján – a római katolikus templom közelében – klaszszicista stílusban. Tiszafüreden a kisgyermekek vallási oktatása, a…

Zsinagóga (Kunhegyes)

Zsidó kereskedők már az 1800-as évek elejétől megfordultak a településen. Valós letelepedésük és a hitközség alapjainak megteremtése 1848 után kezdődött. Az 1880-as népszámláláskor 162 zsidót írtak össze. A kunhegyesi orthodox hitközség a karcagi anyahitközség alá tartozott. A hitközség 1871 őszén alakult meg. A legtöbben 1920-ban éltek Kunhegyesen, amikor a hitközségnek 356 tagja volt. 1941-ben 224…

Zsinagóga (Fegyvernek)

Bár egyes feljegyzések szerint már a 18. század végétől éltek zsidók a településen, azonban az 1840-es népszámláláskor nem jegyeztek fel zsidó lakost Fegyverneken. Pedig 1880-ban 237 fővel a járás második legnépesebb zsidó közössége élt a településen. Az első világégés után nagy számban költöztek el Fegyvernekről, így jelentősen megcsappant a hitközség létszáma. Eleinte a törökszentmiklósi hitközség…