2009, október 17-én tartott névadó ünnepséget az öcsödi általános iskola. Az oktatási intézmény a településhez kötödő József Attilla költő nevét vette fel. A névadó tiszteletére emléktáblát is állítottak az iskola auljábába, melyhez Földi Imre öcsöd amatőr fafaragó készített domborművet. Az emléktáblán József Attila Születésnapomra (1937) című verséből olvasható idézet: „Én egész népemet fogom nem középiskolás…
József Attila (1905-1937) és testvére 1910 tavaszán került az öcsödi Gombai Ferenc gazdához. József Attila az 1911/1912. tanévben a helyi református elemi fiúiskolában kezdte meg tanulmányait. Az öcsödi elemi iskola egykori épülete József Attila egykori osztálytársai Az öcsödi elemi iskola naplómásolata Az iskola épülete napjainkban a József Attila Emlékház és Helyismereti Gyűjteménynek ad otthon.…
Az 1930-as évek végére a bereki gyógyvíz már országos hírnévnek örvendett. A látogatók pedig elvitték a fürdõ jó hírét. Ennek köszönhetõen egyre több villa épült Berekben. 2025-ben a település lakó emeltek emléktáblát az egykori villasornak, melynek neves személyek voltak a vendégei: dr. Szentesi Tóth Kálmán, dr. Györffy István, dr. Hankó Bél, gróf Teleki Pál, dr.…
Veress Zoltán (1901-) az 1940-es évek elején alapította meg a később fátyolüvegéről híressé vált üveggyárát, melynek előbb tulajdonosa, majd az államosítás után igazgatója lett. A Győrfi Sándor, Magyar Örökség-díjas szobrászművész által készített domborművet 1997-ben avatták fel a nevét viselő általános iskola (IV.B éla király út 1. sz.) falán. Fotó: Berekfürdői Veress Zoltán Általános Iskola
2022-ben Berekfürdőn az orvosi rendelő falán leplezték le dr. Hajdu Lajos (1943-2020) polgármester emléktábláját. Fotó: Daróczi Erzsébet Molnár János polgármester és dr. Hajdu András, az orvos fia együtt leplezték le Győrfi Lajos alkotását, melyet megkoszorúztak Berekfürdő testvértelepüléseinek képviselői, a falu lakosai pedig egy-egy szál virággal tisztelegtek szeretett orvosuk emléke előtt. Forrás: Daróczi Erzsébet: Emléktáblát avattak…
Pávai-Vajna Ferenc (1886-1964) főgeológus vezetésével 1928-ban tárták fel a termálvizet. Ennek köszönhetően idetelepült az üveggyár, és hasznosíította a hévíz melegét a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet is. A 60. évfordulón 1988 nyarán szervezett jubileumi ünnepség keretében Molnár Ferenc, Karcag Város Tanácsának akkori elnöke és dr. Kaposvári Kázmér, a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója leplezték le…
Sebők Margit (1939-2000) festő-grafikus emléktábláját 2001-ben avatták fel a Berek téren álló középület falán. A domborművet a karcagi születésű művésznő fia, Pogány Gábor Benő készítette. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár
A rendszerváltás után, az 1990-es évek elején az alattyáni községháza udvaráról a temetőbe viték, ott helyezték el. A községháza udvarán állt a szovjet hősök emlékműve. Ezt a temetőbe viték, ott helyezték el. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár Az emlékmű talapzatára egy márványtábla került, mely az 1848-49-es szabadságharc hőseinek állít emléket, melyet 1993. március 12-én avattak fel.…
2004-ben a megyeszékhely jeles szülöttei tiszteletére létrehozott arcképcsarnokban elsőként elsőként dr. Laki Kálmán (1909-1983) emléktábláját avatták föl a Damjanich János Múzeumban. A domborművet Pogány Gábor Benő készítette. Az emléktábla adományozója egyben a Szolnoki Pantheon kezdeménezője Szalóki István Laki Kálmán-díjas mérnök. Fotó: Csabai István – Új Néplap Forrás: Csabai IStván: Panteon a múzeumban. Új Néplap 2004.01.23.
Dr. Laki Kálmán (1909-1983) biokémikus emléktábláját a Szolnokért Egyesület 2003. szeptember 1-én leplezte le a a Sóház utca 1. száma alatt található épület főhomlokzatán. Az emléktáblán látható dombormű Pogány Gábor Benő alkotása. Az eseményen jelen volt Laki Kálmán testvére, Nagyné Laki Irén is. Forrás: Nemes András: Laki Kálmán életének szolnoki vonatkozásai. Jászkunság 2007. 1-2. sz.…