Kisújszállás központjában az egykori Takarékpénztár (1897) – Vigadó (1911) – Korona Szálló (1837) épülettömbje ma is meghatározza a város arculatát. A hagymakupolás tornyú, arányos homlokzatú impozáns Vigadó szecessziós palotája színházi előadásokkal szolgálta a város kulturális életét, a bálok állandó helyszíne is volt, 1917-től pedig mozgó-fényképszínházi előadásokat is tartottak. A hajdani Fő utcán álló banképület és…
A Szolnok és Debrecen közti sószállító útvonal egyik tanúja a Kunhegyes főterén álló egykori sóház. A hagyomány szerint 1739-ben épült, sóház céljára, mai formáját a XVIII. század végén nyerte el. A T-alaprajzú, alápincézett földszintes épület hosszában végighúzódó íves, árkádos tornác nyílásait a jelenlegi, könyvtárrá történő felhasználáskor beüvegezték. Az 1980 és 1981 között történt renováláskor az…
Mesterszálláson az egyháztanács 1937 júniusában alakította meg a Szent év Bizottságot. A Budapesten megrendezett Eucharisztikus kongresszusra Mesterszállásról közel 90 hívő utazott fel. Az alsórészi iskolakápolnát 1937. augusztus 20-án szentelték fel Szent István király tiszteletére. Az 1970-es években azonban annyira leromlott az épület állaga, hogy lebontották. Forrás: Mesterszállás. Mesterszállás, 1995.
Jászapáti 1853-ban járási székhely lett, így idekerült az Adóhivatal is. A Járásbíróság emeletes háza 1900-ban, míg a szolgabírósági és egyben adóhivatali székház 1910-ben épült, mely a vidéki szecesszió egyik legszebb alkotása. Polgári iskola 1915-től működött a településen, mely 1920-ban költözött az Adóhivatal épületének emeletére és itt működött a ún. „tornyos iskola” egészen 1948-ig. Az épület…
Az 1950-ben megnyílt Alföldi Állami Áruház neve 1968-ban változott Centrum Áruházra, mely a városközpontban álló Nerfeld-palota földszintjén rendeztek be több korábbi magánkézben lévő üzlethelyiség egybenyitásával. Fotó: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum – Budapest A Nerfeld palota 1969 áprilisában leégett. A Centrum Áruházat ideiglenesen az egykori vármegyei kaszinó épületébe költöztették át. Fotó: De Vita Walterné Majd…
1849. február 24-én Ottinger megpróbálta elfoglalni a cibakházi hídfőt, hogy azt lerombolva megakadályozza a magyarok esetleges átkelését. Varsány (ma Rákóczifalva) felől nyomult előre. 6 osztály lovasság, 2 zászlóalj gyalogság, egy 6 és egy 12 fontos ütegből álló sereg indított támadást a reggeli órákban. Ottinger tüzérsége azonban nem bírt a fedett állásból pontosan tüzelő magyar tüzérséggel. Ottinger altábornagy személyesen vezette rohamoszlopait, de…
A kápolna a XIX. században épült. A vályogból készült épület a 2000-ben az árvíz és a belvíz miatt olyan súlyosan megsérült, hogy le kellett bontani. Fotó: Csabai István – Új Néplap Az új kápolna 2001 és 2006. között épült. 2006. augusztus 20-án, Szent István tiszteletére szentelték fel a csónakkápolnát, amelynek épülete hajóra hasonlít, a teteje…
Az épület és a terület műemlék jellegű, 1828-tól postakocsi állomás és lóváltó állomás volt. Ennek emlékét őrzi, az épület homlokzatán, a kapu zárókövén található faragott postakürt is. Földszintes épület, kőkeretes kapuval. Kétoldalt egyenes záródású, szalagkeretes ablakok. Tágas udvarán nyílt és zárt kosáríves árkádsor. A fogadó egykori vendége volt XII. Károly svéd király és Kossuth Lajos…
Védettséget jelölő táblát avatott a kisújszállási Városvédő és -Szépítő Egyesület 2026-ban a Műemléki világnapi rendezvénysorozat keretében az egykori Református Elemi Fiú Iskola, ma Ó-Arany iskola falán. Fotó: Városvédő és -Szépítő Egyesület
Szolnokon, a Damjanich utca 1. szám alatt álló kétemeletes lakóház számos építészeti és esztétikai értéket hordoz. Építettői a budapesti illetőségű dr. Szende Dezső, Ilona és Andor voltak. A kivitelezést a szolnoki Altmann és Halász cég végezte. Az 1929-ben épült bérház helyén korábban az úgynevezett Scheftsik bazár állt. A szolnok Scheftsik-bazár. Fotó: Szigeti Henrik Az építkezést…