Berekfürdőn a Monarchia Bélyeges Téglagyűjtők Egyesülete által támogatott és a Hortobágyi út 3. számú ingatlan tulajdonosa által létrehozott emlékfalban a környék és a Kárpát-medence téglavetőinek korabeli bélyeges téglái láthatóak. Az emlékfalat 2008 őszén az I.Bereki Nemzetközi Téglás Találkozó keretében avatták fel. Ez a múzeumfal ma már a Berekfürdői Értéktár része. Forrás: A téglavetők emlékére.…
Jézus Szíve kápolna az alattyáni temetőben. .
Az alattyáni temetőben 2000-ben átadott ravatalozója, amelynek főhomlokzatán emléktáblát állítottak az elhyuntak tiszteletére a Millennniumi ünnepségsorozat keretében. A főhomlokzat centrumában kiugró rizalit a bejárat felett a Szentháromságot ábrázoló freskó látható. Forrás: J. Gy. [Jenei Gyula]: Alattyáni mozaik : Ravatalozó, polgárőrség, munkahelyteremtés. Jászkun Krónika 1998.05.18.
Az 1880-as években Oláh Sándor kisbirtokos kövesmalmot épített Alattyán felvégnek nevezett településrészén található telkén. Angliából hozatott két malomkövet. Az 1910-es évekre a Sadi-féle malom szép hasznot hozott a tulajdonosának. Vámdarálás folyt. Gabonában fizettek a megrendelők.Oláh Sándor magsajtoló, majd egy kocsma üzemeltetésébe is befektetett a településen. A malmot hajtó motor hűtésére egy kutat fúrtak. Egy szivattyú…
Az 1774-ben épült barokk templom homlokzatában síkjából előugrik a hegyes sisakos torony. Síkmennyezetes hajója félköríves szentélyben zárul. A templom oltárképei az abádszalóki születésű Kovács Mihály festőművész alkotásai: a Madonna Jézussal (1870) és Madonna (1873). Berendezése: a az 1790 körül készült szószék és a keresztelőkút copf stílusú. Fotó: Kósa Károly — Verseghy Könyvtár Forrás: Szolnok megye…
Első templomot még Szent István király rendelete alapján építik, ez fából készült. 1241-ben a tatárok felégették. Második temploma 1332-37 között épült terméskőből. Ezt a Zagyváig előrenyomuló rác csapatok 1766-ban lerombolták. A harmadik templom 1773-ban épült Eszterházy egri püspök és alattyáni nemesek adományaiból. A torony a régi templom termésköveiből, míg a hajó és a sekrestye égetett…
A zsidó hitkozség kultúrháza és az imaterem (ma Templom út 4.) a zsinagóga mellett épült 1932 és 1935 között. A romantikus épület tervezői Böhm és Hegedűs műépítészek voltak. A korabeli tervrajz szerint U alakú épület Templom utcára néző szárnyában egy 105 férőhelyes terem található az udvarra nyíló bejárattal és előtérrel. Utána elnöki szoba következett, egy…
A Magyar Királyi Polgári Leányiskola épületét Rerrich Béla műépítész tervezte 1913-ban. A szecessziós stílusú épületet kivitelezője Ehrlich és Dömény vállalkozók voltak. Az emeletek azonos terjedelműek. Az épület részben alápincézet. Forrás: HU-MNL-Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Az I. világháború idején a Vörös Kereszt Egyesület alakított ki benne katonai kórházat. Az intervenció alatt a román csapatok feldúlták az épületet,…
Szolnokon a közúti Tisza-híd lábánál állt az Aranylakat vendéglő. A XIX. században még egy nádtetős vályogház szolgált út menti csárdának. A Kis halászok bérelték. A nyitás pillanatától kezdve a városból is kijártak oda megpihenni az emberek. A Tisza folyó adta a lehetőséget: a redőzésre, formára utalva úgynevezett tökös halászbárkákban tartották a halat – az akkor…
1717-ben alapították a református kollégiumot Kisújszálláson. A 19. században az elemi iskola és a gimnáziumi oosztályok egy 1797-ben épült egyemeletes, árkádos intézményben működött. 1890-ben a mnisztérium a régi épületet nem tartotta alkalmasnak gimnázium működésére. Az egyháztanács vállalta egy új iskola megépítését. A terveket Alpár Ignác készítette. A kivitelezést Berger Jenő debreceni vállalkozó végezte. 1893 és…