Felavatták Pusztamonostor Falufa emlékhelyét 2025-ben. Egy országos mozgalom keretében Jász-Nagykun-Szolnok megyében elsőként Pusztamonostoron tartottak Falufa avató ünnepséget .A Balázsovich Oszkár Közösségi Színtér kertjét díszító egyedi emlékjel a múlt, a jelen és a jövő szimbóluma, mely generációkat köt összeA különleges, megyénkben első alkalommal átadott népi iparművészeti alkotását ünnepélyes keretek között, a községben élőknek a település Falunapján…
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban fegyveresen nem vettek részt a német telepesek, az annaháziak például felmentést kértek Szemere Bertalan belügyminisztertől, mivel betelepülők a házépítéssel foglalatoskodtak. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár Az emlékművet a centenárium alkalmából állították fel a Nemzeti Parasztpárt fiataljai Bujdosó Mihály vezetésével a főtéren 1948-ban.
Az egykori Honvédegylet kérésére 1870. június 13-án állították fel a Lehel vezér téren – a Városháza előtt – a Jászság területén eltemetett honvédek emlékére. Készítője Gerenday Antal kőfaragó volt. Az avatóünnepségen Klapka György és Perczel Mór is jelen volt. Az oszlopot 1938-ban és 1969-ben elmozdították különböző okokból, majd 1971-ben helyezték mai helyére a Negyvennyolcasok terén.…
A jászberényi Fehértói temetőben 1898-ben avatták fel a márvány obeliszket, mely alatt 143 hős nyugszik. Az emlékjel felirata: „1848-49-iki honvédek a tápióbicskei és isaszegi ütközetben megsebesült és Jászberényben elhunyt honvédek emlékére állítatta a jászberényi 5-ik Ker. Róm. Kath. Olv. Egylet hálás kegyelete 1898. márcz. 15.” Fotó: Sugárné Koncsek Aranka – Berényi kármentő Forrás: Faragó László:…
A centenárium alkalmából emelt 1848-as emlékmű két kőoszlopa a világháborús emlékmű két oldalán található a római katolikus templom előtti parkban. A baloldali obeliszken Jászdózsa címere, valamint egy huszárcsákót és kardot ábrázoló kőkép látható, a másikon pedig az államilag egységes 1948-ban készített emléktáblát helyezték el. Erre került utólag az 1956-os forradalom és szabadságharc márványtáblája is a…
A trianoni békediktátum után az Országzászló állítás országos mozgalmához Kunhegyes is csatakozott. 1937 novemberében avatták fel az Országzászlót az akkor községháza előtt, a települést átszelő út mentén. Az obeliszk tetején a Nagy-Magyarország térképét, alatta pedig a felirat: „Egy volt, Egy lesz!” volt látható. A II. világháborút követően a kommunista berendezkedés idején eltávolították a Trianonra emlékeztető…
1849 tavaszán a város szélén lévő Cserepes csárdát ideiglenes kórház céljára használták. Itt ápolták a kápolnai csata sebesültjeit, akik közül az ország különböző részeiről származók harmincan itt hunytak el, s a katolikus temetőnkben pihennek. A temetőben 1910-ben emelt kőkereszt fém korpusszal azon 30 szabadságharcos sírja felett felállított emlékmű, akik a Kunhegyesen működött tábori kórházban hunytak…
A főtéren áll Gyurcsek Ferenc szobrászművész alkotása. A szobrot Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke 1998. március 15-én leplezte le a Szent István téren. A szobor talapzatán a következő sorok olvashatók: „1848-1998 / A magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára emeltette Martfű Város Önkormányzata„ Fotó: Martfű Média
A centenárium emlékére állított oszlop a Kossuth úton 1948-ban, melyen Petőfi Sándor és Kossuth Lajos kettős arcképe látható. Forrás: Mezőtúr képekben. Mezőtúr, 1974
Rákóczifalván a Szabadság téren felállított obeliszket 1948-ban leplezték le. A Kossuth-címer mellett álló felirat: „1848 szabadságért 1948” Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár