Kádár Endre (1886-1944) író, újságíró emléktáblája a kunhegyesi Zsigmond Ferenc Könyvtár főbejárata mellett található, amelyet 2007. április 22-én állított a Kunhegyesiek Baráti Köre (KBK) és a Kunhegyesről elhurcolt és elpusztított magyar zsidóság emlékére (KEEMZSEA) Alapítvány. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár Az emléktáblán Komlós Aladár (1892-190) irodalomtörténész gondolata olvasható Kádár Endréről született munkájából: „Ismeretlen sír…
Kádár (Schwarcz) Endre 1886. december 9-én született Kunhegyesen egy iparos családban. A kisújszállási gimnázium érettségizett. 1904-ben nagykorúvá válásakor változtatta meg nevét. Budapesten folytatott bölcsészeti tanulmányokat. Nevét 18 évesen, 1904-ben változtatta Schwarcz-ról Kádárra. A fővárosban több lapban is megjelentek publikációi pl. Magyar Hírlap, Politikai Hetiszemle. A Nyugat című folyóirat 1909 és 1916 között jelentette meg novelláit…
Jászfényszaru első zsidó temploma a Katona József út 1. szám (Salamon-ház) alatt épült, melyet 1920-ban lebontottak. Az újat a Bajcsy-Zsilinszky út 2. szám alatt 1922-ben építették fel. A Holokausztot kevesen élték túl, azok egy része is külföldön telepedett le. A templomban hitélet nem folyt, állapota rohamosan pusztult. Luda László a templomot telekkel együtt 1953 novemberében…
Jászfényszaru első zsidó temploma a Katona József út 1. szám alatt, melyet 1920-ban lebontottak. Az újat a Bajcsy-Zsilinszky út 2. szám alatt 1922-ben építették fel. Fotó: flodni.hu A Holokausztot kevesen élték túl, azok egy része is külföldön telepedett le. A templomban hitélet nem folyt, állapota rohamosan pusztult. Luda László a templomot telekkel együtt 1953 novemberében…
Abonyban szülelelt 1869. december 18-án. Középiskolai tanulmányait Szolnokon és Losoncon végezte. Utána a m. kir. tudományegyetem jogi karán folytatta tanulmányait és 1892-ben doktorált. Ügyvédi irodáját 1894-ben nyitotta meg. Az I. világháborúban bevonult 1916-ban és mint tartalékos tiszt szolgált. A városi képviselőtestület tagja volt. A szolnoki ügyvédi kar egyik megbecsült értéke, aki általános népszerűségnek örvendett. Tagja…
A II. világháború után előfordultak antiszemita megnyilvánulások Magyarországon. 1945 nyarán hetvenhárom zsidó személy tért vissza az elhurcolt kunmadarasiak közül és igyekeztek folytatni az életüket ott, ahol abbahagyták. Vissza próbálták szerezni széthordott javaikat is, ami sértette azoknak a többnyire szegény keresztény napszámosoknak az érdekeit, akik ezeket az értékeket már a sajátuknak tekintették. A vád, hogy a zsidók…
A karcagi nyomdatulajdonos, Kertész József legidősebb fia Sándor 1893-ban született. A helyi református gimnáziumban érettségizett, majd kitűnő minősítéssel abszolválta a jogi egyetemet. Ügyvédként működött a munkaszolgálatba történt bevonulásáig. Az I. világháború kitörésekor a karcagi zsidó tartalékos tisztek, altisztek és közkatonák az első mozgósítási parancsra bevonultak. Akkoriban a tiszti rang érettségihez volt kötve, és miután 1914-ig…
Kertész (Klein) József papír- és könyvkereskedő, nyomdatulajdonos 1875-ben született Nagylétán. 1889-ben szabadult fel, segéd volt Bupesten, Nagykanizsán, Nagyváradon és Ausztriában. 1902-ben lett önálló, akkor alapította a „Karcagi Napló” című hírlapot. Felesége, Klein Szeréna (18?-1955/56) unszolására Karcagon telepedett le, az összekuporgatott négyszáz koronájából a Gimnázium utcában nyitotta meg a „Kertész Nyomda” első üzemét, mely az 1930-as…
1937-ben született Karcagon. Kertész József (1875-1958) nyomdatulajdonos egyik unokája volt. Apja Kertész Endre (1908-1944) betűszedő volt. Édesanyja Fischer Lenke (1910-1971). Családja apai ágon vallásos volt, kóser háztartást vezettek, egészen a deportációig. Kertész Péter általános iskolai értesítője a karcagi izraelita iskolából Először a karcagi gettóból a Szolnoki Cukrogyárba vitték őket, majd Strasshofba. 1945 áprilisában szabadították fel…
Karczag László 1886. június 12-én született Szolnokon. Szülei: Karczag Sándor ügyvéd és Fuchs Etelka volt. Középiskoláit szülővárosában végezte. Vegyészetet tanult Charlottenburgban, majd egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta. Orvostudományi oklevelének megszerzése után a Korányi-klinikán működött, melynek 1923 és 1929 között adjunktusa volt. 1924-ben a Magyar Inzulin Bizottság Torontóba küldte az inzulinhatásának tanulmányozására. 1925-ben magántanár lett. Kísérleti tuberkolózissal…