Betkowski Jenő (1888-1972) tudós tanárnak állítot emléket 2010. január 28-án a Verseghy Ferenc Gimnázium. Betkowski Jenő iskolai tevékenysége túlmutatott a pedagógusi gyakorlaton. Élen járt a diákok nemzeti öntudatát erősítő kezdeményezésekben. Emellett énekkart is szervezett, s már akkor rendszeresen publikálták értekezéseit. A tiszai fahajózás legismertebb kutatója a Verseghy Irodalmi Körnek is tagja volt. Fotó: Károly Nóra…
Betkowski Jenő Beregszászon született 1888. július 25-én. Gyermekkori élményei a Felső-Tisza vidékéhez kötötték, ott ismerkedett meg a víziivilággal, a „folyami” emberekkel. Beregszászról, szülővárosából Budapestre vitt útja, magyar—latin—francia szakon végezte az egyetemet. Kiváló képességeiből következően fővárosi, egyetemi állást ajánlottak számára, de a természet, a vizek, a kétkezi emberek mindennapjai vonzották. Pancsován vállalt tanári állást 1915-ben, majd…
Szolnok Város Tanácsa és a Verseghy Ferenc Gimnázium által készített emléktábla. A költő halálának 140. évfordulója alkalmából leplezték le 1962. december 20-án az iskola bejárata melletti falrészen. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár
A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium egykori testnevelőtanára, Tiboldi Tibor (1912-1967) születésének 100. évfordulója alkalmából emléktáblát avatott az iskola tornacsarnokának falán. Fotó: Veres Nóra – Verseghy Könyvtár Az emléktáblát Tiboldi Tibor lánya, Tiboldi Mária operaénekesnő és Pogány Gyula iskolaigazgató leplezte le 2012 szeptemberében. Forrás: Csabai István: A kosárlabdázás atyja. Új Néplap 2012.09.08. A szócikk önkéntes diákok…
Tiboldi Tibor 1912. szeptember 9-én Szolnokon született. A Magyar Királyi Testnevelési Főiskolán diplomázott 1934-ben. Atyja pályáját követve testnevelőtanárként helyezkedett el. Szombathelyen és Csongrádon is tanított még végül 1940-ben a szülővárosában kapott állást a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. A „kosárlabda atyjaként” vonult be a megyei sporttörténelembe. Ő szereltette fel a gimnáziumban az első kosárlabda palánkot. A második…
2011. március 25-én avatták fel Szabó Imrefia Béla Végtelen csomó című alkotását a Verseghy Ferenc Gimnázium udvarán, amely az iskola fennállásának 180. jubileuma alkalmából állítottak. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Ferenc Könyvtár Forrás: 180 Verseghy [Programfüzet]. Szolnok, 2011.
1933. június 25-én a szolnoki Verseghy Reálgimnázium igazgatója, Wollek Géza emléktáblával kívánta megörökíteni az I. világháborúban hősi halált halt volt növendékei emlékét. Az emléktáblát a tanévzáró ünnepélyen keretében leplezték le az iskolaépület bejáratnál. Fotó: Veres Nóra – Verseghy Könyvtár A tábla szövege: Az 1914-18-iki világháborúban és az 1919-iki proletárdiktatúra és román ágyúzások alatt hősi halált halt…
2011 tavaszán emeltek emléktáblát az 1960-ban érettségizett diákok a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium előterében. Az öregdiákok az intézmény egykori igazgatói és volt tanáraik emléke előtt tisztelegve avatták fel a márványtáblát a gimnázium fennállásának évfordulóján. Fotó: Veres Nóra – Verseghy Könyvtár A szócikk önkéntes diákok közreműködésével készült az az Iskola Közösségi Szolgálat keretében.
Épülettörténet Az 1831-ben alapított ferences gimnáziumot 1887-ben államosították. A nyolc osztályúvá fejlesztéshez egy új, kilenc tantermes iskolaépület felépítése mellett döntött a város. A Tisza parton, az egykori sóházak területén Szolnok 1882-ben megvásárolt a Kincstártól egy telket. Itt kezdődtek el a Benkó Károly műépítész által tervezett iskola építésének munkálatai. Jiraszek Nándor és Krausz Lipót építési vállalkozók…
Középfokú oktatási intézmény feállítása az 1800-as évek elején kezdett realizálódni a városban. Már korábban tervezték a létrehozását adományokból, de a gimnáziumi alap az általános szegénységre való tekintettel vonakodott az újabb tehervállalástól. Csak 1831-ben a kincstári sóhivatal tisztjei, a környék birtokosai és gazdatisztjei kérésére az uralkodó, I. Ferenc király adott engedélyt az I. grammatikai osztály megnyitására…