1876-os közigazgatási átszervezés után Szolnok vármegyeszékhellyé vált. A közigazgatási feladatok ellátására több új középületre volt szükség. A vármegye közgyűlése a főtér sarkán, az egykori Fehérló Fogadó helyén jelölte ki a Pénzügyi Igazgatóság helyét. 1891 novemberében készült el az épület Hofhauser Antal tervei alapján. Milkó Vilmos és Vaskovits Antal vezette az építkezést.
Korabeli képeslapok
Az 1900-as évek elejére az intézmény belakta az épületet. 1903-ban már a Pénzügyigazgatóság mellé rendszeresített számvevőség részére helyiségeket kellett átengedni.
Az 1867-es kiegyezést követően az ország pénzügyi szervezete úgy alakult át, hogy a szoros értelemben vett pénzügyi igazgatást a pénzügyigazgatóságokra, az államvagyon kezelését pedig a kincstári jószág- és a kincstári bányaigazgatóságokra bízták. A kiegyezést követően a pénzügyigazgatóságok száma növekvő tendenciát mutatott. Az 1870-es évek elején még csupán 15 pénzügyigazgatóság működött. Az 1889. évi új pénzügyi törvénnyel — mely vármegyénkénti pénzügyigazgatóságok felállítását tűzte ki célul — 57-re emelkedett a pénzügyigazgatóságok száma. A pénzügyigazgatóságoknak feladata volt a pénzügyőrség és a Magyar Királyi Határvámhivatalok irányítása. Hatáskörükbe tartozott még a fogyasztási adó, a dohányjövedékek, illetékek és 1899-től a teljes adófelügyelet is az alárendeltségükbe kerülő Magyar Királyi Adóhivatalokon keresztül. A pénzügyigazgatóságokat a törvényhatósági közigazgatási bizottságok is ellenőrizték. A pénzügyigazgatóság élén a pénzügyigazgató és helyettese állt. Az igazgatóság személyzete felügyelői karból (pénzügyi tanácsos, titkár, segédtitkár és fogalmazó) a földadó-nyilvántartási biztosokból, valamint a végrehajtó és kezelő személyzetből állt.
Magyarország tiszti cím- és névtára 1910-ben
A Pénzügyigazgatóság pecsétje egy 1944-ben kelt levélen
1921-ben nyerte el a pénzügyi palota a végleges formáját, amikor egy újabb szintet emeltek az eredetileg egyemeletes épületre. Az L alakú épület levágott sarki falsíkjára a város pelikános címerét helyezték el, majd a ráépítés során a magyar koronás címer stukkója is helyet kapott az oromzaton.
A térre néző főhomlokzatot egy-egy sarokrizalit zárja, amelyeken az ablakpár fölött az emelet ráépítéskor meghagyták az egykori záró párkány egy szakaszát. A félköríves záródású ablakok ritmusa a földszinti 1-3-1-3-1-ről az emeleteken 2-3-1-3-2-re vált. A főhomlokzat középtengelyét – az épület egykori főbejáratát – egy homloksík előtt álló oszloppár és egy lizénapár által gyámolított bábos korláttal szegélyezett erkély hangsúlyozza. A homlokzat földszinti kváderezése és az emelet keramittégla burkolata méltóságot sugároz.
Fotó: Németh István
A Dr. Sarkady László (Fehérló, majd Tisza Antal) utca felöli homlokzat a főtérihez hasonló kiképzésű, középen kétszárnyú kapuval.
A Pénzügyi Palota földszinti nagytermében az 1930-as években kiállításokat is rendeztek. A megyék átalakítása után II. világháborút követően a pénzügyigazgatás megszűnt. 5 évig a levéltár működött az épületben 1952 és 1957 között. A tömeges letartóztatások miatt a megyei bíróságot és ügyészséget 1957 januárjában visszaköltöztették a Kossuth L. u. 1. sz. alatti épületbe, míg a Közlekedési Egyetem V. évesei részére az előadások a Kossuth téri volt pénzügyi palota épületében kezdődtek meg, ahol a bíróság és ügyészség 1952 óta működött. Kevés volt ugyanis a tárgyalóterem a sok politikai per lefolytatásához.
A Kossuth tér sarkán megüresedő épületet ezután a megyei pártbizottság irodái részére alakították át, mivel a megyei tanáccsal szemben lévő – pártcélokat szolgáló – bérházat 1956 őszén lakások céljára osztották fel. Az MSZMP megyei bizottsága beköltözésekor csupaszították le az épület sarkát díszítő címereket is. S ekkoriban került az épület tetejére (az utcáról egyébként csaknem láthatatlan) kis betonkalicka a géppuskás őr számára, aki onnan az egész teret szemmel tarthatta.
Amikor 1965-ben felépült a párt új székháza a Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola kollégiuma számára alakították át az épületet. Kollégiumként szolgált az épület 1996-ban a könyvtár számár való átlakításáig, amely Dankó Zoltán építész nevéhez fűződik.
Fotó: Herczeg Péter
Forrás:
Cseh Géza: „Volt egyszer egy egyetem…” Miért szüntették meg 1957-ben a mérnökképzést Szolnokon? Tisicum, 11. Szolnok, 1999
Emlékezetes napok, III. Szolnoki Közélet, 1984.12.
Kaposvári Gyula. Az egykori pénzügy-igazgatósági épület Szolnokon. Néplap, 1990.03.13.
A M. Kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a magyar államnak az 1921/22. évre vonatkozó zárszámadásáról, valamint az államháztartás vitele, az állami vagyon és az állami adósságok kezelése körül az 1921/22. évben szerzett tapasztalatairól. Bp., 1922
Parádi József: A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium határőrizeti feladatai az Osztrák-Magyar Monarchia magyarországi vámhatárain, 1867-1914. Hadtörténelmi Közlemények, 1989 /2.
