Egyike a legrégibb szolnoki családok sarja. Családja eredetét a XVII. század elejéig vissza tudja vezetni. 1789-ben, Ausztriából telepedett le nagyatyja, aki mészáros volt. Apja pedig gyógykovács mesterséget művelte. Ő mint füszerkereskedő 30 éven át puritánságával és becsületességével tisztelőket szerzett. 1859-ben született Szolnokon. Iskoláit részben itt, részben Budán végezte, majd a füszerkereskedői pályára lépett. Szakmáját Budán,…
Justus József címzetes kanonok, egri érsekmegyei áldozó pap, alesperes-plébános, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa Sátoraljaújhelyen született. 1863-ban lett Alattyán plébánosa. „…alattyáni plébániának nagyon középszerű jövedelmeiből, okszerű gazdálkodása és józan takarékossága által, iskolai és egyéb jótékony czélokra több mint tízezerforintot adományozott. Az alattyáni tanitó javára 3500 frt alapítványt tett; az alattyáni iskolatelek vételéhez 200 frttal, felépítéséhez…
Laki Éva 1974-ben érkezett vissza egykori alma materébe, a jászberényi Erősáramú Szakközépiskolába villamos mérnökként a Hűtőgépgyár villamos laborjából. Műszaki tanárként szakmai elméleti tantárgyakat, villamos mérést tanított. 1987-ben jelentős szerepet vállalt az iskola névfelvétele kapcsán. Még ebben az évben sikeresen megpályázta az intézményvezetői posztot. Az ötéves ciklus letelte után még négyszer, egyhangúlag választották meg vezetőnek. Elsődleges…
A szolnoki Verseghy Kör kezdeményezésére Kiss Gábor Emlékbizottság alakult 2005-ben Kiss Gábor (1895-1963) születésének 110. évfordulója alkalmából. Költőként és jelentős közéleti személyiségeként is tisztelt Kiss Gábornak, aki egyesület elődjének, a Verseghy Irodalmi Körnek elnöke is volt, emléktáblát kívántak állítani Szolnokon, a Szabadság tér 2. számú házon, ahol a költő élete utolsó éveiben lakott. A márványtábla felállítására…
Kiss Gábor Beregszászon (Bereg vármegye) született 1895. július 11-én. Édesapja, Kiss Gábor városi számtiszt és pénzügyi főtanácsos volt, aki feleségével Sulyok Ilonával hét gyermeket nevelt. Kiss Gábor a nyíregyházi főgimnáziumban érettségizett. Munka mellett a Kecskeméti Református Jogakadémián szerzett jogi végzettséget 1921-ben. Először Trencsénben egy ügyvédi irodában dolgozott. Később a vármegyei árvaszéki ügyész irodájába került. 1915-től…
A Baross utca 2184. sz. alatti telken álló emeletes lakóház 1926-ban épült. Az épület helyén korábban egy vályogház állt, amelyre 1925 végén kért bontást egykori tulajdonosa. 1926 elején érkezett Tasi Ferenc házának építési engedély-kérelme a városhoz. Szentmiklóssy Gyula kőművesmester tervezte az épületet. Ő és Sándor Imre budapesti építőmester voltak a kivitelezők. Az épület…
Az 1860-ban felállított 68. Jászkun Gyalogezred egyik százada a hadkiegészítő kerület székhelyén, Szolnokon állomásozott. Az ezred tisztjei elesett bajtársai emlékére állítottak emlékművet Szolnokon 1872-ben. A 7 méter magas obeliszk eredetileg a város főterén kapott helyet. A városházával szembeni oldalán táblát helyeztek el a hősi halottak nevével, akik az 1866-os porosz-osztrák háborúban vesztették életüket. 1879-ben egy újabb tábla…
1946. június 6-án született Karcagon. 1964-ben mélyépítő technikusi végzettséget szerzett, és 1966-tól a szakmájában dolgozott. 1976-ban újságíró iskolát végzett, 1985-ben szerzett oklevelet az ELTE magyar-népművelődés szakán. A megyei napilapnál újságíróként működött 1974-től 1980-ig Szolnokon. Később Karcagra költözött vissza és a Nagykunsági irodalmi élet szervezőjévé vált. Dolgozott, mint művészeti előadó, könyvtáros és gimnáziumi tanár. A közéleti…
1947. november 20-án született Jászberényben, a tőtevényi határrész egy tanyáján. Redemptus középbirtokos családból származik, mely 1720-ban már Jászberényben lakott. Általános iskolai tanulmányait a rekettyési, majd a porteleki központi általános iskolában végezte. A jászberényi Lehel Vezér Gimnázium és Ipari Szaközépiskolában érettségizett 1966-ban a szakiskolai tagozaton. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, mint okleveles mezőgazdasági gépészmérnök. A…
Kossuth Lajos (1802-1894) 1848 őszi toborzó útján Szolnokon is megfordult, 1848 és 1849. fordulóján egy éjszakát töltött az indóház épületében Debrecen felé menekülve. A városban a főút és a főtér is a nevét viseli. Az 1990-es évek közepéig azonban nem kapott szobrot a városban. Szabó Béla képviselő-testületi tag kezdeményezésére 1994. március 18-án avatták fel…