Az 1845-ben emelt népiesen festett Szentháromság-oszlop a római katolikus templom kertjében található az általános iskolával szemben. A körbekerített szobor erősen pusztuló állapotban van, a kompozíció torzó. A Szentlelket szimbolizáló alak hiányzik. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár
Kengyel első, és utolsó állandó háziorvosának állítottak emléket 2024. július 1-jén Kengyelen. A dr. Czédly Gyula (1904-1955) és a dr. Kalmár András (1920-2022) nevével ellátott emléktábla a 2019-ben felújított orvosi rendelő falán kapott helyet. Fotó: Kengyel Önkormányzata Forrás: Molnár-Révész Erika: Emléktábla őrzi az egykori kíváló orvosok nevét. Új Néplap, 2024.07.12.
A Trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulóján 2010. június 05-én avatták fel Kétpón a Trianoni emlékművet. Fotó: László Anikó – Kétpó Az emlékművön lévő bronz turulmadár és az oszlop tövében látható megcsonkított történelmi Magyarország kompozíciója Varga Gábor szobrászművész alkotása. A közel 4 méter magas műkő hengeres oszlop az önkormányzat munkatársai készítették el. Az emlékmű elkészítésének költségeit…
A kunmadarasi kései klasszicista stílusban épült zsinagóga 1880 körül épült, amely az 1940-es évek elején összedőlt, így új templom építését kezdeményezték a hitközség tagjai.
A templomkertben áll az 1. világháborús emlékmű, amelyet 1930. október 12-én lepleztek le. Az emlékoszlop Vaszary László budapesti szobrászművész munkája, amelynek tetején félgömbön álló bronz turulmadár látható. A több mint 4 méter magas emlékoszlopon elől szalaggal övezett kard domborműve látható. Az oszlop két oldalán babérkoszorúval díszített keretbe vésték a 85 helyi katona nevét. Fotó: Kósa…
Az örmény származású gyergyószentmiklósi Kövér család 1853 körül lett birtokos Tiszaföldvár környékén. Hékpusztán1866-ban idősebb Kövér János és felesége, Prandau-Hilleprand Amália bárónő egy temetkezési sírkápolnát emeltetett a kastély mellett. Mivel Hékpusztán nem volt templom, az itt élő vallásos hívek részére az egyházi ünnepek megrendezésére a Kövér család kápolnáját használták az 1960-as évekig. Az 1950-es években…
Az egykori lakóházból 1977-ben alakított ki tájházat a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága (Szabadság út 2.) az 1930-as évek életmódját és gazdálkodását mutatja be a nagyiváni puszta szélén. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár A kiálltó tér egy szabadkéményes konyhából és két szobából áll.
Zsidó családok a szabad költözést megengedő törvény után érkezhettek a településre, valószínűleg a szomszédos Tiszabőről. A legtöbb zsidó 1880 és 1910 között élt Nagykörűben 50-60 fő között. 1941-ben azonban már csak kilenc izraelita lakos maradt a faluban. Őket 1944-ben a szolnoki gyűjtőtáborba hurcolták és deportálták. A községben van zsidó temető, amely a köztemető mellett fekszik.…
A nagyrév egyházközség 1609-ben alakult meg. A községben 1659-től folyamatosan működnek református papok a török kiűzéséig. 1697-ben egy tatártámadás következtében a falu elnéptelenedett. A 18. század eljén, a kuruc idők elmúltával, újratelepülést községben indul meg újra az egyházi élet. 1721 után épült imaháza a közösségnek, 1764-től rendelkeztek egyházi haranggal. 1772-ben épült fel az első torony…
A római katolikus templom kertjében álló Hősök szobrát 1927. augusztus 20-án állították fel az 1. világháborúban elesett katonák tiszteletére. A bronzszobor Vass Viktor (1873-1955) alkotása, amely jobb kezében kardot, bal vállán pedig egy zászlót tartó őrmestert ábrázol, akinek a fején kötés látható. A talapzaton olvasható felirat szövege: „Vándor állj meg! E kis falu idegenben porladó…