Heves Kornél (1870-1945)

Dr. Heves Kornél 1870-ben született Vécs településen (Heves vármegye). Tanulmányait Gyöngyösön és Budapesten végezte.

Huszonkilenc évesen került a szolnoki hitközséghez és 48 éven át volt lelki gondozója városunk zsidó vallású polgárainak. Heves Kornél élete papi és irodalmi munkássága valóban összeforrott Szolnok városával. Ott volt az új zsinagóga épületének avatásán és szerepet játszott a hitközség kultúrházának felépítésében is.

A szolnoki zsinagóga épülete a Tisza-part felöl. – Fotó: Verseghy Könyvtár

A hitélet minden területén példájával is hívei előtt járt. A Talmud-Tórában ellátta a felsőbb oktatást,  1922-től a héberben és a talmud tudományban jeleskedő fiatalokat még ösztöndíjjal is támogatta. Alapító tagja volt a Kiss József Társaskörnek, valamint a szolnoki Verseghy Ferenc Irodalmi Kör és számos más kultúr- és szociális egyesület aktív szereplőjeként emlékeztek meg róla a helyi lapok. Maradandót alkotott mind a magyar nyelv és irodalom, mind a szépirodalom, s természetesen a hittudomány területén is. így az Érdy- és Jordánszky-kódex című fiatalkori műve ma is értéke a szaktudománynak.

Beszédeit, imádságait és verseit összegyűjtött kötetei egymást követve jelentek meg Budapesten és Szolnokon. Emellett udományos cikkeket és tanulmányokat is publikát a felekezeti sajtóban, évkönyvekben. Az „Új Hiszekegy” című műve azért is jelentős, mert annak függelékében közli a szolnoki zsidó hitközség történetét a kezdetektől 1937-ig.

Szurmay Ernő irodalomtörténész elemzése szerint: „Heves Kornél minden írásában kitapintható a szépírói véna. Beszédeinek, fohászainak java szinte ritmikus próza benyomását kelti. Prózai írásainak stílusa széles irodalmi tájékozottságát tükrözi. Versei, ha zömükben nem is tekinthetők maradandó alkotásoknak – főleg Heine és Kiss József hatása tapintható ki bennük –, kedves közvetlenségükkel, olykor önironikus hangvételükkel, egy tiszta lélek derűjével első olvasásban közel kerülnek hozzánk.” Szurmay figyelemre méltónak itélte műfordításait is, melyekben héber költők verseit ültette át magyar nyelvre.

Ki is tartott őrhelyén mindaddig, amíg a fasiszta őrület őt is – hitsorsaival együtt – a gettóba, majd a cukorgyári „pokolba” nem hajtotta 1944-ben. Felsőbb utasításra őt, és Herskovits törökszentmiklósi főrabbit családjukkal együtt az auschwitzi halálvonat indulása előtt Budapestre szállították, s az úgynevezett „védett házak” egyikében átvészelte a nyilas terrort és az ostromot. Kevés számú életben maradt hívével azonban már többé nem találkozhatott, mert felesége (Gleichmann Stefánia) halála és az átszenvedett megpróbáltatások testileg-lelkileg megtörték az idős lelkipásztort. Unokája emlékezése szerint, melyet Szurmay Ernő jegyzet le Szolnok irodalomtörténét feldolgozó munkájában, a postára igyekezett éppen, hogy táviratban értesítse érkezéséről a hite szerint reá váró szolnoki híveit, amikor elesett, és röviddel ezután meg is halt. Azonban még halálos ágyán is hallani vélte hívei isteni szolgálatra szólító hívását.

Archív fénykép. Jászkun Krónika

1950 tavaszán a rákoskeresztúri izraelita temetőben avatták fel feleségével közös síremlékét. Dr. Katona József pesti rabbi tartott beszédet, melyben megemlékezett a tudós pap közel félévszázados tevékenységéről, mellyel a Tant és hitet Szolnok zsidóságának lelkében elültette, majd dr. Singer Ödön szolnoki főrabbi az életút főbb állomásait méltatta. Dr. Winter Vilmos, a szolnoki hitközség elnöke a pusztító vihar által megtépázott szolnoki maradék zsidóság, Sipos Lipót elnök a Chevra Kadisa, dr. Gombos Imréné pedig a szolnoki hitközség nőtagozat nevében vett búcsút.

2025-ben, Prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnökének kezdeményezésére közteret neveztek el Szolnokon a tudós-költő rabbiról. A Dr. Heves Kornél sétány táblájának leleplezésére 2025. december 17-én került sor.

Művei:

Adonáj.  kötet Heves Kornél válogatott verseit és zsoltárait tartalmazza. Budapest, 1932

Hozzád könyörgünk. Szolnok, 1945

Istenes könyvem. Budapest, 1925

Jegyzőkönyv. Izraelita Tanügyi Értesítő, 1936.07.

Lant és Biblia. Budapest, 1897

Új Hiszekegy. Szolnok, 1938

Forrás: