A Köztársaság téren álló műemlék kápolna eredetileg máshol épült fel 1719-ben. A Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália kápolnát fogadalomból emelték a pestis pusztítása után közvetlenül a plébániatemplom kerítésénel a déli kapu mellett állt a tér felé néző homlokzatokkal. Az elavult kápolna lebontásáról 1839-ben döntöttek. Először a egy korábbi, 1695-ben épült és 1786-an elbontott,…
A Kossuth utcában áll Nepomuki Szent János barokk szobra, melyet 1784-ben emeltetett a város a vízen járók védőszentje tiszteletére. A díszesen faragott alapzaton álló szobor egyszerűbb kivitelezésű későbbi faragásúnak tűnik. Fotó: Damjanich János Múzeum Napjainkban az eredeti talapzat az 1979-ben készített szobor látható. A talapzaton vésett latin nyelvű felirat tanúsága szerint a szobrot nemes Szikszay…
Fegyvernek-Szapárfalu egyik legrégibb műemléke a 4. számú főút mellett álló Nepomuki Szent János-szobor, amelyet 1775-ben állítottak a „vízenjárók” védőszentjének tiszteletére. A szobortalapzat barokkos tagolású és díszítésű, háromszög alaprajzú, melyen dús redőzetű ruhában Mária látható a kisded Jézussal. A szoborcsoport feletti építmény szintén háromszög alaprajzú. A téglafal teteje zsindelyfedésű sátortető. A csehsüveg boltozatot kosáríves hevederek hordozzák.…
Jól tagolt barokk talapzaton álló műemlék jellegű barokk szobor felállítása a 18. század közepére datálható. Eredetileg a Zagyva-híd mellett állt. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár 1948-ban helyezték át a római katolikus templom kertjébe. Az ismeretlen alkotó a szentet feszülettel a kezében ábrázolja, lábainál angyalok. Forrás: Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.
A kétemeletes saroképület, amely 3-1-3 tengellyel néz a tér felé, a földszinten félkörvíes, az emeleten szögletes ablakokkal, az ablaksorok között végigfutó párkányokkal. Különösen szép az épület szegmensvíes árkádos udvari homlokzata. A Szabadság téren álló épületet Obermayer Lajos ácsmester emeltette. A késő klasszicista műemlék eredetileg az Obermayer-Hubay-féle bérház volt. Hosszú ideig a törvényszék és a…
A Szapáry úton (egykori Molnár utca, majd Ságvári körút) álló klasszicista földszintes lakóház 1840 körül épült. L-alaprajzú, 2-1-2 tengelyű épület kettős pilaszterrel, melynek középrésze egy timpanonnal van kihangsúlyozva. Az utcaszélesítés miatt a ház előkertje eltűnt. Dr. Halász Béla a 19. század második felében vette meg a klasszicista stílusú lakóházat. A házba az udvarról üveges verandán…
1876-os megyerendezések során Szolnok lett az újonnan szerveződött Jász-Nagykun-Szolnok vármegye központja. Az új funkció új székházat igényelt. A város egy telket adományozott erre a célra, az egykori Zöldfa vendéglő telkén épülhetett fel a megyeháza. Az alapkőletételre 1878. május 21-én került sor. Az eklektikus stílusban emelt középületet Benkó Károly tervezte, az építés munkálatait Pucher József építész…
A város főtere a napi és heti piacával sok érdeklődőt vonzott. Ezért emelkedtek sorra a kereskedelemmel és vendéglátással kapcsolatos üzletek a főtér köré. A Magyar Király Szállodát Obermayer Lajos tervezte és építette 1860-ban, melyet először katonatisztek számára bérelték ki. A főhomlokzat közepén kocsibejáróval, ahonnan az udvaron át a hintók a hátsóudvarba hajthattak. A hátsó szárny…
1804-ben emelték a klasszicizáló későbarokk stílusú Nepomuki Szent János-szobrot a tiszai fahíd közelében Győrffy Pál sóhivatalnok adományából. 1909-ben a fahidat elsodorta a jeges ár. A vasból készült új híd építési munkálatai miatt a kőszobor pedig átkerült a Vár területére a Zagyva túlpartjára 1910-ben. Fényes Adolf korabeli festménye még a Vártemplom előtti kis parkban festette meg.…
A barokk Mária-szobrot 1747 előtt állították fel. A kovácsoltvas kerítéssel övezett területen hasáb alakú talapzaton Mária alakja egy kígyós földgolyón áll. Az Immaculata szobor talapzatán elöl kőkeretbe foglalt pelikános városcímer látható. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár Forrás: Szolnok megyei műemlékek. Szolnok, 1988.