Az 1774-ben épült barokk templom homlokzatában síkjából előugrik a hegyes sisakos torony. Síkmennyezetes hajója félköríves szentélyben zárul. A templom oltárképei az abádszalóki születésű Kovács Mihály festőművész alkotásai: a Madonna Jézussal (1870) és Madonna (1873). Berendezése: a az 1790 körül készült szószék és a keresztelőkút copf stílusú. Fotó: Kósa Károly — Verseghy Könyvtár Forrás: Szolnok megye…
Már a XVII. század első felében volt református lelkész Abádon. Nem sokkal később helyben lakó lelkész volt a szomszédos Tiszaszalókon is, a tiszaabádi eklézsia filiájaként. Az 1980-as évek közepéig a két gyülekezet egymás mellett működött; külön tartották fent az intézményeiket: az iskolákat, a presbitériumot, külön lelkész szolgált mindkét helyen. A szalóki gyülekezet utolsó helyben élő…
Faragó László helytörténeti kutató a jászberényi Római Katolikus Plébániához tartozó templomok, kápolnák, szobrok, keresztek és temetők ingó és ingatlan javainak 1879. évi leltári jegyzőkönyvét tanulmányozva talált adatot a Kovács (ma Kossuth) utcában álló kőkeresztről. A hagyomány szerint a keresztet Koncsek Pál templombíró állíttatta 1700-ban, és e kereszt tövében imádkozott II. Rákóczi Ferenc. Az 1960-as évekig…
Jászberényben a Rákóczi fája mellett álló harangláb, amelyet az utca lakói emeltek. A Mária harang 50 kg, 47 cm átmérőjű. Hangja:a2. Öntötte: Szlezák László Budapesten 1922-ben. Kossuth utcai „Rákóczi – fa” a kereszttel és a haranglábbal 1954-ben. Fotó: Városépítési Tudományos és Tervező Intézet
Az 1845-ben emelt népiesen festett Szentháromság-oszlop a római katolikus templom kertjében található az általános iskolával szemben. A körbekerített szobor erősen pusztuló állapotban van, a kompozíció torzó. A Szentlelket szimbolizáló alak hiányzik. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár
Vezseny református temploma 1720 körül épült barokk stílusban. A műemlék templom egyhajós, két végén szegmensívekkel zárt kórussal, amelyet fenyőoszlopokon álló mellvédes galéria kapcsol egybe. Fotó: Kádár Zoltán gyűjteménye – Damjanich János Múzeum A torony egyszerű architektúrájú, vakolatkeretes ablakokkal, párkányokkal tagolt. Az ajtószárnyak eredetiek. A belsőben régi, falazott stukkódíszítéses szószék található. Fotó: Kósa Károly – Verseghy…
Épülettörténet Az 1831-ben alapított ferences gimnáziumot 1887-ben államosították. A nyolc osztályúvá fejlesztéshez egy új, kilenc tantermes iskolaépület felépítése mellett döntött a város. A Tisza parton, az egykori sóházak területén Szolnok 1882-ben megvásárolt a Kincstártól egy telket. Itt kezdődtek el a Benkó Károly műépítész által tervezett iskola építésének munkálatai. Jiraszek Nándor és Krausz Lipót építési vállalkozók…
Középfokú oktatási intézmény feállítása az 1800-as évek elején kezdett realizálódni a városban. Már korábban tervezték a létrehozását adományokból, de a gimnáziumi alap az általános szegénységre való tekintettel vonakodott az újabb tehervállalástól. Csak 1831-ben a kincstári sóhivatal tisztjei, a környék birtokosai és gazdatisztjei kérésére az uralkodó, I. Ferenc király adott engedélyt az I. grammatikai osztály megnyitására…
A Hősök terén áll az 1803-ban emelt késő barokk szobor, melyet Vágó Ferenc városi tanácsos emeltetett. Az oszlopon álló Szentháromság szobor lábainál két kis angyalalak látható. A díszesen tagolt alapzatán elhelyezett domborművön „Gábriel főangyal üdvözli a Boldogságos Szüzet”. Forrás: Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.
1847. szeptember 1-jén adták át a Pest-Szolnok vasútvonalat. A vonalat eredetileg a város déi felére tervezték. Itt akarták átvezetni a Tiszán, így itt épült fel a város első vasútállomás, az Indóház. Szolnok határában 1845 őszén kezdték meg a vasútvonal által érintett területek kisajátítását. A vasútépítés magánházak mellett az újvársoi iskola épületét is érintette. Az iskola…