Méhkeréken született, Bihar megyében, 1884-ben. Középiskoláit Egerben, Szolnokon és a róm. kath. piarista főgimnáziumban Temesvárod, jogi tanulmányait Nagyváradon és Kolozsvárott végezte, itt avatták doktorrá 1908-ban. Az ügyvédi vizsgát Budapesten tette le 1902-ben. 1912-ben nyitotta meg ügyvédi irodáját Abádszalókon, amelyet a mozgósításig vezetett. Az I. világháború kitörésekor bevonult, a szerb, orosz és olasz harctereken számos ütközetben…
A trianoni békediktátum után az Országzászló állítás országos mozgalmához Kunhegyes is csatakozott. 1937 novemberében avatták fel az Országzászlót az akkor községháza előtt, a települést átszelő út mentén. Az obeliszk tetején a Nagy-Magyarország térképét, alatta pedig a felirat: „Egy volt, Egy lesz!” volt látható. A II. világháborút követően a kommunista berendezkedés idején eltávolították a Trianonra emlékeztető…
1881. november 24-én született „Poó”-n, mely ma Kétpó település része. A gimnáziumot Mezőtúron végezte, majd Budapesten szerzett történelem-latin szakos tanári diplomát 1908-ban. Rövid rozsnyói, szentendrei és szentgotthárdi tanítás után 1912 áprilisában lett a szolnoki magyar királyi főgimnázium tanára. 1913-ban vette feleségül Esztergomban Réger Irént. Részt vett az I. világháborúban. III. o. hadiékítményes érdemkereszt, a Signum…
A temetői kápolna falán található két emléktábla, mely a két világégés helyi áldozatai előtt tiszteleg. Az emléktáblát 1921-ben avatták fel. Forrás: „Hősök voltak mindannyian…” – Jász-Nagykun-Szolnok megye a Nagy Háborúban [DVD]. Szolnok, 2011.
A cibakházi tűzoltók emléktáblát emeltek a Nagy Háborúban elhunyt vagy eltűnt bajtársaik emléke előtt tisztelegve. Fotó: Bojtos Gábor – MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Forrás: „Hősök voltak mindannyian…” – Jász-Nagykun-Szolnok megye a Nagy Háborúban [DVD]. Szolnok, 2011.
A Nagy Háború hőseinek állított emlékmű a település központjában található, melyet nemzeti trikolorral festett kovácsolt vas kerítés ölel körbe. Az 1923-ban létrejött helyi szoborbizottság. Pásztor János budapesti szobrászművész alkotását választották, amely a feleségétől és a gyermekétől búcsúzó katonát ábrázol. A hősi emlékmű 1,8 méter magas alapzaton áll. A műkőből készült alkotás teljes magassága 4 méter.…
1917-ben merült fel először, hogy a hazáért hősi halált halt községi lakosok tiszteletére állítsanak emlékművet Tiszavárkonyban. 1924. november 28-án, Almássy Sándor főispán jelenlétében leplezték le az emlékoszlopot, amelyet dr. Fejér Aladár szajoli lakos adományozott a településnek. Az átcsiszolást és a vésési munkákat Czeglédi Sándor szolnoki kőfaragó mester végezte a 3,5 méter magas műkő alkotáson. Fotó:…
Hábor Gyula 1888. július 25-én született Pusztamonostoron. Szülei: Hábor Lajos jegyző és Bohútai Ajtich Horváth Paulin. A helyi elemi iskola elvégzése után 1898 szeptemberében a jászberényi állami főgimnáziumba került. 1906-ban érettségizett és a kolozsvári tudományegyetem bölcsészeti fakultásán folytatta tanulmányait. 1911-ben tanári oklevelet szerzett a magyar és latin nyelvből és irodalomból. Még oklevelének megszerzése előtt, az…
dr. ny. polgármester * 1875. Karcag. Kun redemptus család sarja. Egy évig tb. szolgabíró és közig. gyakornok volt Gömörmegyében, 1902-ben választották meg Karcag város polgármesterévé, 1918-ban vonult nyugalomba. Nevéhez fűződik a városháza építése, a villanyvilágítás bevezetése, a város aszfaltozása, a piactér burkolása, a vízvezeték és a szivattyú telep létesítése. A Ref. egyh. főgondnoka, az Önk.…
A Nagy Háború után a város anyagi helyzete csak 1920-as évek közepén tette lehetővé, hogy emlékmű felállításába fogjon. 1924-ben alakult meg a „hősi emlék szoborbizottság”, amely a három felkért szobrász: Kisfaludy Stróbl Zsigmond (1884-1975), Sidló Ferenc (1882-1954) és Szentgyörgyi István (1842-1931) tervei közül választották ki a megvalósítandó emlékművet. Szentgyörgyi István szobrászművész alkotását 1926. október 10-én…