Szovjet hősi emlékmű (Szelevény)

Szelevény község népfrontbizottsága a HNF Országos Tanácsához fordult segítségért 1974-ben, hogy a II. világháború végének 30. évfordulója alkalmból. Miután Budapesten átrendezésre kerül a Vigadó tér, ahol állt gey szovjet hősi emlékmű állt. A tér forgalmának gyorsítása miatt az emlékművet nem tudják a helyére visszaállítani. A Népfront Országos Tanácsa kezdeményezte a Fővárosi Tanácsnál, hogy az obeliszket —…

Szovjet hősi emlékmű (Alattyán)

A szovjet csapatok 1944. november 12-én vonultak be Alattyánra, akik rekviráltak és a munkaképes lakosokat kényszermunkára kötelezték a jánoshidai ideiglenes repülőtér építésénél. A II. világégés alattyáni hősei, polgárai, valamint az elhurcolt 23 zsidó áldozat emlékére 1991. november 21-én állítottak emlékművet. A rendszerváltás után, az 1990-es évek elején az alattyáni községháza udvaráról a temetőbe viték, ott helyezték…

II. világháborús emlékmű (Abádszalók)

A II. világháborúban Tiszafüred-Abádszalók-Tiszabő fontos arcvonal volt. 1944. október 11-én szabadul fel a település. Györfi Sándor szobrászművész készítette el a helyi hősöknek és áldozatoknak emléket állító alkotást, melyet 1999. október 30-án avatták fel a városháza előtti téren (Deák Ferenc utca 12.). Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár Az emlékművet dr. Hámori József, akkori kulturális miniszter leplezte le.…

II. világháborús emlékmű (Alattyán)

A szovjet csapatok 1944. november 12-én vonultak be Alattyánra, akik rekviráltak és a munkaképes lakosokat kényszermunkára kötelezték a jánoshidai ideiglenes repülőtér építésénél. A II. világégés alattyáni hősei, polgárai, valamint az elhurcolt 23 zsidó áldozat emlékére 1991. november 21-én állítottak emlékművet. Ifj. Szabó István szobrászművész alkotása egy monumentális mészkőből készült oszlop, amelyen névtáblák őrzik a helyi…

Zsidó temető (Alattyán)

Alattyán izraelita felekezetű lakossága a Balogtelep nevű településrészén temetkezett fél évszázadon keresztül. Az egykori vályogvető gödrök feltöltése után lakóházak épültek és a megmaradt sírok beékelődtek a főutca menti két telek közé. A II. világháború után nagyon kevés zsidó család tért haza. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Ferenc Könyvtár Az évtizedekig elhanyagoltan álló sírkertet a település…

Mártír költők emléktáblája (Szolnok)

2010. szeptember 21-én avatott  emléktáblát a Verseghy Kör a szolnoki mártírköltők tiszteletére a Zsidó Imaház falán (Szolnok, Templom utca 4.). Szurmay Ernő irodalomtörténész, az egyesület örökös tiszteletbeli tagja a Szolnoki mártír költők verses hagyatéka című antológiájában gyűjtötte össze a zsidó származású tragikus sorsú művészek költeményeit. Az ő szorgalmazására állítottak emléktáblát Orosi (Grúber / Gátos) József…

Szolnoki (Schwartz) Ernő (1918-1944)

Schwartz 1918-ban született Szolnokon. A helyi Felsőkereskedelmi Iskola növendékeként már Hieronymi önképzőköri szerepléseivel kitűnt iskolatársai közül. Sokoldalúan művelt tanára, Vidor Győző egyengette költői pályakezdését. A középiskola elvégzése után jelentkezett a Közgazdaságtudományí Egyetemre, majd könyvelőként helyezkedett el Szolnok legnagyobb könyvkereskedésében. 1935-ben ösztöndíjasként Franciaországban járt a Maison du Livre Français könyvkereskedő cégnél. A Zászlónk című ifjúsági folyóirat…

Tabák (Tabán) Gyula (1909-1944)

Tabán (Tabák) Gyula 1909. december 20-án született Kecskeméten, a Partiumból indult s Arad megyei Borossebest majd Világost megjárt zsidó család ötödik gyermekeként. A gimnázium négy osztályát a Verseghy Ferenc Gimnáziumban járta, majd iskolai tanulmányait a Szolnoki Társulati Felsőkereskedelmi Iskolában fejezte be 1927-ben. A „numerus clausus” miatt Magyarországon nem járhatott egyetemre, így 1928 őszén Párizsba ment.…

Rusznák Sándor (1909-1944)

Szolnoki újságíró, színpadi szerző 1909. október 23-án született Felsődobszán, izraelita vallású családban. Szülei: Rusznák Dezső és Rosenberg Anna kereskedők. A család 1913-ban költözött Szolnokra. Fotó: Fiú felső kereskedelmi iskola értesítóje 1928-ban A helyi felsőkereskedelmi iskolában tanuló, majd ott is érettségiző Rusznáknak 15 évesen jelent meg első verse, 16 évesen színdarabot írt Legénynéző címmel. Íróként Rusznai…

Orosi József (1916-1944?)

Gruber József a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium növendékeként az 1930-as években még virágzó önképzőköri üléseken tűnt fel hangulatos, korát meghaladó módon megszerkesztett és verstanilag is kifogástalan verseivel. A Verseghy Gimnázium értesítője az 1932-33. tanvévben Alig 18 éves, amikor a helyi lapok, köztük a Szolnoki Tükör már közölte verseit Orosi József néven. Szerette olvasni a korabeli…