A műemlék jellegű barokk fogadalmi kápolna az 1733-ban pusztító pestis megszűnésének emlékére emeltetett 1749-ben. Fogadalmi ünnepe december 3. A kápolna 1767. január 21-én kapta meg XIII. Kelemen pápától a búcsújáróhellyé való nyilvánítást. A négyzet alaprajzú főhomlokzat előtt álló toronyhoz csatlakozik a hajó és a szentély. 2009 őszén dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte fel a…
1938. február 4-én Bihari István református lelkipásztor tartotta meg az első üllőbereki református istentiszteletet Retek-Kovács István gazda tanyájában. Berekfürdőn a református templom 1946 szeptemberére készült el Bácsy Imre kőművesmester vezetésével. A toronyban 1948. október 17-e óta szól a harang, amin ez van írva: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan” (Máté 11,28). Forrás: Tamás Ferenc: A Karcag-berekfürdői missziós otthon1949…
A templom 1943-ban épült Dr. Orosz Pál lelkész támogatásával. A főoltár fölött Szent László királyunk képe látható. A templom ólomüvegablakai Szent István és Szent Imre királyinkat, valamint tanítójukat Szent Gellért püspököt ábrázolják.
Jézus Szíve kápolna az alattyáni temetőben. .
Az 1774-ben épült barokk templom homlokzatában síkjából előugrik a hegyes sisakos torony. Síkmennyezetes hajója félköríves szentélyben zárul. A templom oltárképei az abádszalóki születésű Kovács Mihály festőművész alkotásai: a Madonna Jézussal (1870) és Madonna (1873). Berendezése: a az 1790 körül készült szószék és a keresztelőkút copf stílusú. Fotó: Kósa Károly — Verseghy Könyvtár Forrás: Szolnok megye…
Már a XVII. század első felében volt református lelkész Abádon. Nem sokkal később helyben lakó lelkész volt a szomszédos Tiszaszalókon is, a tiszaabádi eklézsia filiájaként. Az 1980-as évek közepéig a két gyülekezet egymás mellett működött; külön tartották fent az intézményeiket: az iskolákat, a presbitériumot, külön lelkész szolgált mindkét helyen. A szalóki gyülekezet utolsó helyben élő…
Első templomot még Szent István király rendelete alapján építik, ez fából készült. 1241-ben a tatárok felégették. Második temploma 1332-37 között épült terméskőből. Ezt a Zagyváig előrenyomuló rác csapatok 1766-ban lerombolták. A harmadik templom 1773-ban épült Eszterházy egri püspök és alattyáni nemesek adományaiból. A torony a régi templom termésköveiből, míg a hajó és a sekrestye égetett…
Jászfényszaru első zsidó temploma a Katona József út 1. szám alatt, melyet 1920-ban lebontottak. Az újat a Bajcsy-Zsilinszky út 2. szám alatt 1922-ben építették fel. Fotó: flodni.hu A Holokausztot kevesen élték túl, azok egy része is külföldön telepedett le. A templomban hitélet nem folyt, állapota rohamosan pusztult. Luda László a templomot telekkel együtt 1953 novemberében…
A zsidók betelepülése a Jászságba az 1850-es években került sor. Az 1868/69-es zsidó kongresszus után a jászberényi zsidó hitközség kettészakadt. Egy része neológ lett, a másik konzervatív maradt. 1886-ban Büchler Áron rabbi egyesítette neológként a két hitközséget. Az egyesülés jelképe volt az 1890. szeptember 10-én felavatott új kéttornyú zsinagóga, amelyet Kovács Károly tervezett, aki első…
Az 1810-es évek mezőgazdasági konjunktúrája idején a majorsági gazdálkodás kiterjesztése újabb lehetőségeket teremtett a termékforgalmazásba és a birtokok igazgatásába bekapcsolódó vállalkozóknak. Ekkortájt fogadták be az első zsidó lakosokat a nagyobb birtokú főurak, elsőként az Almásy grófok Törökszentmiklóson és környékén. Az 1820-as évek elején Törökszentmiklóson, Kenderesen és Burán is állandósult a zsidók jelenléte. 1857-re a szolnoki…