Szolnokon 1875-től tartottak színházi előadásokat. A főtér sarkán álló Fehérló fogadó színjében léptek fel először vándorszínészek. Egy évvel később az egykori Vigadó utcában egy faépítmény szolgálta a szinielőadásokat. 1892-ben egy helyi vendéglőtulajdonos már kőből emelt egy nagy tömegeket befogadó épületet. Azonban ezt az épületet a csendőrség laktanyaként sajátította ki. Később a megépült Nemzeti Szálloda táncterme szolgált a színházi előadások megtartására.
A századfordulón színpártoló egyesület alakult és gyűjtésbe fogadtak egy önálló színház megépítésére. Szolnok város adta a telket és 20 ezer koronát az építkezés megindításához. A többit gyűjtésből és kölcsönökből fedezték. Az színházépület összköltsége kb. 170 ezer korona volt. Az állam 100 ezer koronát vállat át, 15 évi részletekben, azzal a kikötéssel, hogy a színházat ingyen, minden bérfizetés nélkül kell átengedni az itt működő színészetnek.
1911 áprilisában tették le az épület alapkövét. Egy esztendő múltán, 1912. április 20-án avatták fel a Városi Színház épületét a mai Táncsics Mihály úton.

A homlokzati tervrajz 1911-ben
A kőszínház épületének tervezői Spiegel Frigyes (1866-1933) és Englerth Károly fővárosi építészek voltak. A kivitelezést Bede Antal szolnoki vállalkozó vezette. A villamos világítást a Láng és Patak helyi cég szerelte. Az ünnepélyes megnyitóra Szép Ernő (1884-1953) költő olvasta fel ünnepi prológusát, amelyet erre az alkalomra szerzett.

Képeslap – Verseghy Könyvtár Képeslaptár
A szecessziós épület külső díszítése a szerény anyagi körülmények miatt szerényebb volt, de egységes sítlust mutatott. Az épület előcsarnoka tágas. 800 látogatót befogadó nézőtér. A páholyokban 25, a zsöllye és földszint 305, az erkély pedig 272 ülőhelyez alakítottak ki, a többi látogató pedig a tágas karzat és a földszint állóhelyeiről nézhették az előadásokat.
Az 1. világháborút követő román ostrom és megszállás erősen megrongálta a Tisza-híd közelében álló színházépületet is 1919 nyarán. 1925 őszén a város átvette a színház épületét a Színpártoló Egyesülettől. A képviselőtestület átérezte a színház fejlesztésének fontosságát. Sebestyén Artúr fővárosi műépítészt bízták meg az átépítései tervek elkészítésével. 1926-ban renoválták az épületet. Ekkor változtattak először a színház homlokzatának arculatán. A külső ornamentális díszeket eltávolították.

A főhomlokzaton az épületet megtoldották. Ráépítéssel bővítették. Ekkor épülthetett a színpad felöli két lépcsőház, az öltözők emeleti része és a földszinti dohányzók szárnya is. A felújításnak köszönhetően fűtést is kapott a teátrum. A szomszédes gyógyfürdő termálvizének átvezetésével oldották meg a korábban hiányzó komfortot.
A földszint és az emelet alaprajza – Magyar Építőművészet, 1929
A felújítás után 1927 áprilisában Sebestyén Mihály társulata kezdte meg az évadot a teátrumban.
A 2. világháború okozta újabb súlyos sérülések azonban újbóli rekonstrukciót tett szükségessé. 1949-től lett állandó társulata a színháznak.
Szolnok
1962-ben a Szolnok Megyei Tanács támogatásával valósult meg az épület korszerűsítése. 1963-ban a színházat átépítették. A homlokzat jelentős változáson ment át. A főbejárat bővítésre került. A földszinten elhelyezkedő oszlopkra kiváltva konzolosan előrenyúlt. A szélfogós bejárat fölött kapott helyet a dohányzó és a büfé. A következő szinten pedig próbatermet és színészpihenőt alakítottak ki. A lépcsőkarok belső téri megközelítése és egyéb mellékhelyiségek korszerűsítése is ekkor valósult meg.

Két évtizeddel később mégis életveszélyesnek minősült az épület. 1990-ben kezdődött meg a színház újbóli rekonstrukciója, Siklós Mária építész és Schinagl Gábor belsőépítész tervei alapján. 1991. áprilisában találkozott a közönség először a közönség az épület új arculatával.

A Szigligeti Színház makettje a szarvasi Mini Magyarország területén – Fotó. Károly Nóra, Verseghy Könyvtár
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2010-es évek második felében határozott a színház teljes körű felújításáról, mely rekonstrukció a 21. század követelményeinek megfelelve a belsőépítészetet, az akusztikát, a statikát és színpadgépészetet is érintette. A felújítás ideje alatt a Szigligeti Színház társulata az Aba-Novák agóra Kulturális Központba költözött át.
2022 őszén adták át a felújított Szigligeti Színház épületét. Az ünnepi gála előtt bemutatták a nyilvánosságnak azt a színházat ábrázoló bélyeget, melyet a Magyar Posta bocsátott ki a 150 éves múltra visszatekintő szolnoki színjátszás tiszteletére. Az ünnepség keretében leplezték le Kligl Sándor Thália című szobrát is a színház főbejárata előtt.
A nézőtéren a székek közötti távolságot megnövtél. A nézőtér álmennyezetét átalakították, melynek meghatározó eleme az új kristálycsillár. A színpadtechnikai fejlesztés során új híd készült a színpad jó megvilágításának érdekében, a színpadon egy új forgó létesült. Átépült a zenekari árok egy ötrészes süllyedő pódium beépítésével,
szintén megújulnak a szcenikai, világítási és hangrendszerek. Korszerűsítésre került a légtechnikai rendszer. A megfelelő energiagazdálkodás elérésének érdekében korszerűsítették a nyílászárókat és világítást is, valamint megújult a színház épületének szigetelése is.
Forrás:
Nagy Ferenc: A szolnoki színházépület korszerűsítése. Jászkunság, 1962.06.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár
Kaposvári Gyula: Az 50 éves szolnoki színház. Jászkunság.1962.03.
Tiszai Lajos: Thália a Tisza partján. Szolnok, 1991.
Sebestyén Artur munkái. Magyar Építőművészet 1929.11-12. sz
Sipos Mária: Hol tart a Szolnoki Szigligeti Színház felújítása? Színpad, 2018.06
Veresegyháziné Ollé Katalin: „Míly romhalmaz az egész”. Jászkunság, 1989.10.











