A kastély 1830 körül épült klasszicista stílusban a tulajdonos, Orczy György megbízásából, Zofahl Lőrinc tervei alapján. A kastély az 1800-as és 1900-as évek fordulóján cserélt először gazdát, amikor Orczy Andor eladta gróf Dessewffy Emilnek, mivel elkészült az Orczyak új rezidenciája a Szarvashalom körüli ligeterdő területén. Az épülethez tartozó 65 holdnyi ártéri erdő az egykori kastély…
A régi kastély eladása után Orczy Andor új rezidenciáját a Szarvas-ér és Szarvasmalom körüli ligeterdős területen emleltette. A kastélyt övező park tervszerű kiépítésére a 19-20. század fordulóján került sor. Orczy Zsuzsanna 1935-ben eladta a kastélyt az Isteni Megváltó Leányai apácarendnek, amely zárdát, valamint az idős apácák számára otthont és egészházat alakított ki az épületben. Amikor…
II. Rákóczi Ferenc fejedelem birtoka volt Varsány, ahol 1704 és 1706 között vadászkastélyt épített. A szabadságharc bukását követően a Kincstár elkobozta Rákóczi összes birtokát. 1721-ben Csernyánszky Ferenc főtisztviselő vásárolta meg a varsányi kastélyt, aki hamarosan a maróthi Paluska családnak adta tovább. A család egyik leszármazottja, Paluska Julainna fia, nagyményai gróf Koller Ferenc királyi személynök 1781-ben…
Törökszentmiklós külterületén áll az Almásy-Geiger-kastély. Az Almásyak törökszentmiklósi kúriáját az 1848-as forradalmat követő örökváltság után átengedte a városnak. Gróf Almásy Imre Szenttamásra a család itteni birtokainak gazdasági központjában fogott építkezésbe. Első fázisban a kastély földszintes főszárnya és az ahhoz L-alakban kapcsolódó földszintes mellékszárny épült fel 1891-től. A belső munkálatok befejeztével a család 1893-ban költözött be…
A város műemlék templom klasszicista stílusban épült 1812 és 1822 között. A római katolikus templom egyhajós, három csehboltszakaszos. A főhomlokzaton a bejáratot hangsúlyozó kettős falpillérekkel szegélyezett rizalit. Felette íves, keretes ablakok. A főpárkány felett a rizalitot lezáró timpanon látható. Homlokzati sarkain lekerekített, óraívpárkányos torony, hegyes toronysisakkal. Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.