Szent Ferenc rendi egykori temploma, a belvárosi római katolikus főtemplom 1724 és 1757 között épült. Az építkezés az 1718-ban emelt kápolna bővítése volt. Giovanni Battista Carlone egri építész tervezte a barokk templomot és a mellette álló rendházat. Az egyenes záródású szentély. A műemlék templom főhomlokzatát toszkán fejezetű pilaszterek osztják három részre. A golyvázott párkány felett díszes oromzat szoborfülkével, fölötte timpanonnal. Az álkeresztboltozatokkal készített négy boltszakaszos templom hajója magas. Az oldalfalakat két-két pilaszter tagolja, felettük toszkán fejezet és háromrézses golyvázott párkány, elkülönítve a kétoldalt elhelyezkedő mellékoltárfülkéket. 1770-ben, majd egy földrengés következtében 1867-ben is folytak javítások és átépítések az épületen.
Képeslap – Verseghy Könyvtár Képeslaptára
A templom félköríves, egyszerű keretelésű kapuzata, párkányán középen Szent Háromság szoborcsoport 1757-ben került a helyére.
Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár
azonban a szentély bizonyult kisszerűnek, ezért a hívek adományából 1750-től a mai apszissal kibővítették a szentélyt, és mögötte tornyot emeltek. A templom alatt kripta épült, az ott lakó ferencesek temetkezési helyéül. 1849-ben odatemették Kossuth Lajos húgának egyéves kisfiát is, amikor a család a császári csapatok elől Debrecen felé menekült. A kripta egy részét a legutóbbi rekonstrukció alkalmával helyreállították és egy urna-temetőt alakítottak ki.
1835-ben készült el a templom toronysisakja. A klasszikus stílusú toronysisak és tűzkiáltó erkély Homályossy Ferenc építész munkája. A körüljárható rácsos erkélyről figyelte a tűzőrség a várost. Tűz esetén félre verték a harangokat és vörös zászló segítségével jelezték, hogy merre induljanak az önkéntes tűzoltók. Ekkor készült el a toronysisak aranyozása is, melyhez 34 körmöci aranyat használtak fel.
A templom főoltára hármasan tagolt. Legfelső képén, ovális keretbe foglalt festményén Szent István ajánlja fel országát a Magyarok Nagyasszonyának. Az oltárt 1889-ben Fuhrmann Gyula oltárépítő készítette Szepesiglón.
A szentségtartó1745-ben, a freskók 1819-ben készültek, a stációképek is már a 19. századból származnak. A templomban tizenegyoltár található. A három-három mellékoltárfülkét dór párkányfejezetes félpillérkötegek választják el egymástól. Az egyik mellékoltár Szent István királyt ábrázolja. Az oltár mellett liliomos Szent Imre és a kardot tartó Szent László szobra áll, míg a felső részt a Szentháromság ábrázolása díszíti. Az oltár címerpajzsán két aranyozott oroszlán csizmát tart. Ez arra utal, hogy a csizmadiák céhe állítatta az oltárt a 18. században.
A Belvárosi Szentháromság Templom oltárai képeslapokon
A mellékoltárok és az impozáns szószék a híres budai ferences műhelyből származik, és a restaurátorok szerint mesterük a kor leghíresebb művésze ebben a vonatkozásban: Konti Lipót Vilmos. Kiemelkedő szépségű a templom barokk szószéke, melynek hangvetőjét, melyet két angyal tartja, tetején a Jó Pásztor alakja, alatta a négy evangélista látható. A színes üvegablakokat buzgó szolnoki családok adományaiból készítették 1893 és 1895 között. Az orgonát 1894-ben az Angster cég készítette. A Rieger cég 1924-ben kiegészítette hat regiszterrel, így 2018 síppal rendelkezik: hangversenyekre alkalmas.
A templom és a hozzá tartozó kolostorépület Szolnok egyetlen első osztályú műemlék-épületegyüttese. A templom fennállásának 250. évfordulóján restaurálták a nyugati főkapu felett található Szentháromság szoborcsoportot és a kapu kőkeretét, valamint felújították a templom előtti Szentháromság teret. Legutoljára 2020-ban újult meg kívül-belül a templom. 2025. május 10-én helyezték fel a templom tornyára az új toronysisakot, melyet Gáspár István plébános szentelt meg. A toronysisakba időkapszula is került, benne egy irattal, amelyet Gáspár István plébános, Hartung Ferenc és Vizy Domonkos kisegítő lelkészek, Vidra Sándor egyházgondnok, a felújítás koordinátora, valamint Gáll-Csepeli Anikó, az egyházközség világi képviselő-testületének elnöke írt alá.
Forrás:
A felszentelésének 250. évfordulóját ünneplő Belvárosi Nagytemplom képes kiadványa. Szolnok, 2004.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár
Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.
