Szolnok város tiszántúli területe zöld növényzettel, erdővel gazdag terület volt. A Tisza szabályozása után a Móricz-liget kialakítása és elnevezése Tóth Mór (1834-1902) ügyészhez fűződik, aki 1885-ben került Szolnokra. Földterületet bérelt a szandai uradalomtól és erdőtelepítésbe kezdett. A munkát a fogház rabjaival végeztette. Az 1890-es évek elejére megnőtt tfák között sétányok és pavilonok várták a pihenni…
1849. február 24-én Ottinger megpróbálta elfoglalni a cibakházi hídfőt, hogy azt lerombolva megakadályozza a magyarok esetleges átkelését. Varsány (ma Rákóczifalva) felől nyomult előre. 6 osztály lovasság, 2 zászlóalj gyalogság, egy 6 és egy 12 fontos ütegből álló sereg indított támadást a reggeli órákban. Ottinger tüzérsége azonban nem bírt a fedett állásból pontosan tüzelő magyar tüzérséggel. Ottinger altábornagy személyesen vezette rohamoszlopait, de…
A község első templomát, az újratelepítés után, 1729-ben építették Szent Jakab apostol tiszteletére. A 18. századi templom még vályogból épült fel. 1797-ben téglából új templomot emeltek, már téglából. 1798. május 27-én szentelték fel a környék akkor legnagyobb templomát. Az alsó Tiszazug katolikus centrumává nőtte ki magát a település. Az Észak-Magyarországról, a Palócföldről iderajzott katolikusok leszármazottai…
A 18. században újra benépesülő településre nagy számban római katolikusok érkeztek, de protestáns vallású is akadt köztük. A 19. század elején a csépai lakosság mintegy 5 %-a volt evangélikus, akik nem rendelkeztek önálló templommal. Csak más településekre utazva jutottak el az istentiszteletekre. Csépa 1840 óta a szentesi evangélikus egyház filiája. Onnan járt ki évente két…
A tiszaszentimrei református templom 1772-1773. között épült. Külső felújítására az 1970-es évek végén került sor, majd a Vidéki örökség megújítására irányuló pályázat keretében megvalósult a helyi védelem alatt álló templom külső felújítása 2011-2012. között. Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár – Debrecen A parókia felújítása közben az egyik régi ajtó kibontásakor az ajtófélfa mélyedésében találtak…
1876-os megyerendezések során Szolnok lett az újonnan szerveződött Jász-Nagykun-Szolnok vármegye központja. Az új funkció új székházat igényelt. A város egy telket adományozott erre a célra, az egykori Zöldfa vendéglő telkén épülhetett fel a megyeháza. Az alapkőletételre 1878. május 21-én került sor. Az eklektikus stílusban emelt középületet Benkó Károly tervezte, az építés munkálatait Pucher József építész…
A város főtere a napi és heti piacával sok érdeklődőt vonzott. Ezért emelkedtek sorra a kereskedelemmel és vendéglátással kapcsolatos üzletek a főtér köré. A Magyar Király Szállodát Obermayer Lajos tervezte és építette 1860-ban, melyet először katonatisztek számára bérelték ki. A főhomlokzat közepén kocsibejáróval, ahonnan az udvaron át a hintók a hátsóudvarba hajthattak. A hátsó szárny…
1804-ben emelték a klasszicizáló későbarokk stílusú Nepomuki Szent János-szobrot a tiszai fahíd közelében Győrffy Pál sóhivatalnok adományából. 1909-ben a fahidat elsodorta a jeges ár. A vasból készült új híd építési munkálatai miatt a kőszobor pedig átkerült a Vár területére a Zagyva túlpartjára 1910-ben. Fényes Adolf korabeli festménye még a Vártemplom előtti kis parkban festette meg.…
A barokk Mária-szobrot 1747 előtt állították fel. A kovácsoltvas kerítéssel övezett területen hasáb alakú talapzaton Mária alakja egy kígyós földgolyón áll. Az Immaculata szobor talapzatán elöl kőkeretbe foglalt pelikános városcímer látható. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár Forrás: Szolnok megyei műemlékek. Szolnok, 1988.
A műemlék jellegű barokk fogadalmi kápolna az 1733-ban pusztító pestis megszűnésének emlékére emeltetett 1749-ben. Fogadalmi ünnepe december 3. A kápolna 1767. január 21-én kapta meg XIII. Kelemen pápától a búcsújáróhellyé való nyilvánítást. A négyzet alaprajzú főhomlokzat előtt álló toronyhoz csatlakozik a hajó és a szentély. 2009 őszén dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte fel a…