Gruber József a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium növendékeként az 1930-as években még virágzó önképzőköri üléseken tűnt fel hangulatos, korát meghaladó módon megszerkesztett és verstanilag is kifogástalan verseivel.
A Verseghy Gimnázium értesítője az 1932-33. tanvévben
Alig 18 éves, amikor a helyi lapok, köztük a Szolnoki Tükör már közölte verseit Orosi József néven. Szerette olvasni a korabeli költőket, a költői pályán való elindulásához követendő példának Juhász Gyulát tekintette. Érettségi után nem tudott egyetemre jutni, de feljárogatott Budapestre, írókkal, költőkkel találkozott.
Költői kibontakozásának hamar gátat vetettek az egymásután megjelenő embertelen, jogfosztó törvények. Az érzékeny lelkületű fiatal költő egyre jobban átérezte ennek a társadalomból való kirekesztettségnek, a jogtalan megkülönböztetésnek a súlyát. 1937-ben Gruber József civil nevét Gátosra változtatta. A II. világháború alatt munkaszolgálatos századdal vitték ki a frontra. A nehéz munkánál százszorta kínzóbb, fájdalmasabb volt a durva, megalázó bánásmód, amely őt — a különösen érzékeny és szelíd lelkű költőt — gyötörte. Egyedül az írás jelentett számára örömet. Versei megrázóbbá, szenvedélyesebbé válnak. Kéziratos sorai Pestre is eljutnak, sőt álnév alatt még nyomtatásban is megjelent egy-kettő.
1944 végén a meggyötört, kínzó menetet kísérő SS-ek egyike, a nyugati határon túl, géppisztolysorozattal kioltotta ígéretes, ifjú életét.
Forrás:
Névváltoztatás. Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok, 1937.01.14.
Szurmay Ernő: Emlékjelek. Szolnok, 2000
