kereskedő 1891. február 8-án született Újszászon. Szülei GuttmannIgnác és Kohn Katalin voltak. Jászberényben szabadult fel. Gyakorlati éveit az ország több városában töltötte. Üzletét, melyet felesége 1917-ben alapított, 1924-ben vette át. Női kalapkereskedőként működött 1914-ben bevonult katonának, harcolt az összes frontokon. Az I. világháború után szolgálatáért Szolgálati Vaskereszt, valamint a Magyar Vitézségi Érem bronz fokozata kitüntetésben…
Schück Mór apja, Schück Salamon halála után lett a karcagi hitközség rabbija 1917-ben és haláláig 1944-ig működött. Apja a helyi gimnáziumba is beíratta fiait, majd külföldi egyetemre küldte őket tanulni. 1899-ben, amikor Schück Mór berlini és londoni egyetemi tanulmányai után visszatért szülővárosába, átvette apjától mintegy 100 zsidó diák hitoktatását a gimnáziumban és a polgári iskolában.…
Schück Salamon 1841-ben született. Családja Nyitra megyéből származott. Édesapja Schück Nátán brezovai kereskedő volt. Családi hagyomány szerint tradicionális nevelést kapott, hogy talmudtudós váljon belőle. A gyermekévek eltelte után nagybátyja, Schück Dávid jesivájába küldték Széchénybe, majd a balassagyarmati és huszti jesivájában tanult. Visszakerülve szülővárosába megnősült; 1865-ben feleségül vette Rosenfeld Ráchelt, aki a holitsi rabbi, Beck Ábrahám…
Tiszabőn született 1833-ban Hirsch Márkus, aki később az első karcagi rabbi lett. Mindössze 4 évig, 1855-től 1859-ig szolgálta a karcagi hitközséget. Forrás: A karcagi zsidók története. Jeruzsálem, 1977.
2026. április 16-án, a Holokausz,t magyarországi Áldozatinak Emléknapja alkalmából Törökszentmiklósin a Tenyői úti új zsidó temetőben avattak emlékművet az 1944-ben elhurcolt és meggyilkolt helyi zsidó áldozatok emlékére. Az emlékfalon látható emléktáblát Csőke Tibor helyismereti könyvtáros tervezte és a Ronin-Rol Bt. készítette el. Az egykori zsinagóga főhomlokzatának stilizált vázát megidéző emlékfalon 319 áldozat neve olvasható. Az…
Alattyán izraelita felekezetű lakossága a Balogtelep nevű településrészén temetkezett fél évszázadon keresztül. Az egykori vályogvető gödrök feltöltése után lakóházak épültek és a megmaradt sírok beékelődtek a főutca menti két telek közé. A II. világháború után nagyon kevés zsidó család tért haza. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Ferenc Könyvtár Az évtizedekig elhanyagoltan álló sírkertet a település…
Baumhorn Lipót (1860-1932) építész mellszobra az általa tervezett zsinagóga épülete mellett kapott helyet. Simon Ferenc szobrászművész alkotását 2004-ben avatták fel. Forrás: Simon Ferenc. Kilencven év. Szolnok, 2012.
2010. szeptember 21-én avatott emléktáblát a Verseghy Kör a szolnoki mártírköltők tiszteletére a Zsidó Imaház falán (Szolnok, Templom utca 4.). Szurmay Ernő irodalomtörténész, az egyesület örökös tiszteletbeli tagja a Szolnoki mártír költők verses hagyatéka című antológiájában gyűjtötte össze a zsidó származású tragikus sorsú művészek költeményeit. Az ő szorgalmazására állítottak emléktáblát Orosi (Grúber / Gátos) József…
Tabán (Tabák) Gyula 1909. december 20-án született Kecskeméten, a Partiumból indult s Arad megyei Borossebest majd Világost megjárt zsidó család ötödik gyermekeként. A gimnázium négy osztályát a Verseghy Ferenc Gimnáziumban járta, majd iskolai tanulmányait a Szolnoki Társulati Felsőkereskedelmi Iskolában fejezte be 1927-ben. A „numerus clausus” miatt Magyarországon nem járhatott egyetemre, így 1928 őszén Párizsba ment.…
Szolnoki újságíró, színpadi szerző 1909. október 23-án született Felsődobszán, izraelita vallású családban. Szülei: Rusznák Dezső és Rosenberg Anna kereskedők. A család 1913-ban költözött Szolnokra. Fotó: Fiú felső kereskedelmi iskola értesítóje 1928-ban A helyi felsőkereskedelmi iskolában tanuló, majd ott is érettségiző Rusznáknak 15 évesen jelent meg első verse, 16 évesen színdarabot írt Legénynéző címmel. Íróként Rusznai…