Veres István 1933. október 7-én Kunszentmártonban született. Általános iskolai tanulmányait helyben végezte el, ezt követően egy helyi asztalosmesternél lett tanuló, majd asztalos szakmunkásvizsgát tett.
Szolnokon helyezkedett el szakmájában az Állami Építőipari Vállaltnál. 1953-1955. között teljesítette katonai szolgálatát Budapesten. Leszerelése után hazakerült, és a Járási Építő Vas- és Faipari KTSZ-nél az asztalos műhelyben dolgozott. 5 éves gyakorlat után kinevezték a műhely vezetőjének. Időközben jelentkezett a budapesti Bolyai Faipari Technikumba. A sikeres érettségivel egyidőben a faipari technikusi címet is megszerezte. 1968. október 18-án 17 éves szakmai gyakorlat birtokában Debrecenben sikeres mestervizsgát tett. Ezt követően került a Járási Hivatalhoz központi műhelyvezetőnek, majd a helyi 628. számú Ipari Szakmunkásképző Intézethez az asztalos szakmában óraadóként dolgozott. Egy év után főhivatású ellenőrző szakoktatóként és faipari technikus tanárként gyakorolta hivatását. 1973. szeptember 1-jén kinevezték az intézet gyakorlati oktatásvezetőjének, amit közel 20 évig látott el. A kunszentmártoniintézetben szervezésével kétszer rendeztek szakma kiváló tanulója országos versenyt, ahol tanulóink mindkétszer megnyerték a rangos megméretést. Technikusi végzettsége mellett, meg kellett szereznie a főiskolai végzettséget is – levelező tagozaton felvételizett a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem dunaújvárosi karára, amit sikeresen elvégzett, és faipari tanárként és osztályfőnökként dolgozott 1994-es nyugdíjazásáig.
Nyugállományba vonulására, az azt követő időszakra tudatosan készült, 1993. óta a faipari szakmában igazságügyi szakértőként tevékenykedett. Tagja volt az igazságügyi szakértő és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kereskedelmi és Iparkamarának. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet megbízása alapján vizsgabizottsági elnökként tevékenykedett szakképző és szakiskolákban.
Veres István aktív közéleti személyiség volt. A rendszerváltás előtt 20 évig volt tanácstag, 1990 -től több ciklusban élvezte a választók bizalmát. 1998-ban önkormányzati képviselői munkája elismeréseként a képviselő-testület 2006-ban a tanácsnoki címet adományozott neki. Nevéhez fűződik többek között az Epreskerti kakasfőző versenyek és a nyugdíjas napok szervezése, az Érközi tanyák villamosítása, a Körösparti sétány és a főtér díszkivilágítása, a kungyalui ravatalozó elektromos árammal történő ellátása, a Molnár Lajos Sporttelep fejlesztése, de közéleti tevékenységének csúcspontja a Kálvária szoborcsoport újjáépítése is.
A díszpolgári cím átvételekor. Fotó: Kunszentmártoni Hírlap
Veres István életében több szakmai és városi kitüntetés birtokosa lett: Pro Urbe Díj és Emlékérem, Kunszentmárton díszpolgári címe, a Köz Szolgálatáért Érdemjel Arany fokozata, Kiváló Munkáért kitüntetés, Szövetkezeti Érdemérem, 1994-ben megkapta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Labdarúgásért Nagydíjat. 2024-ben Prima-jelölt is volt
Forrás:
Búcsúzunk Veres István Tanácsnoktól. Kunszentmártoni Hírlap 2025.10.17.
