Zoltán Lipót 1897 és 1919 között tanított a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban. Mennyiségtant és természettant oktatott. 1939-ben hunyt el. Forrás: A szolnoki M. Kir. Állami Verseghy Ferenc Gimnázium évkönyve az 1939-40. tanévről. Szolnok, 1940.
Einzig Miklós Eperjesen született. 1905-ben könyvtárőrként kezdte pályáját. Sopron, Szentgotthárd, Kecskemét után 1921-ben került Szolnokra. 19 éven át tanított a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. A német nyelv tanulmányi felügyelői tisztségét is betöltötte. Fordítóként Dr. Tóth Tihamér „Levelek diákjaimhoz” című sorozatából, valamint egyházi beszédeiből és neveléstani műveiből összesen 7 kötetet, más szerzőknek hasonló tárgyú, illetve valláslélektani műveiből…
Böhm János evangélikus lelkész, tanár 6 éven át tanította a latin és német nyelvet 1905 és 1911 között a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban. 1939 májusában hunyt el 81 éves korában. Forrás: Böhm János. In: A Szolnoki M. Kir. Állami Verseghy Ferenc Gimnázium … értesítője az 1938–39. tanévről. Szolnok, 1939
Temesvári, zombori tanárkodás után 1911-ben került a szolnoki gimnázium élére és vezette 1925-ben történt nyugalomba vonulásáig. Görög és latin filológia volt szaktárgya. Három békés év után bekövetkezett a világháború s a rémuralom; csak mentésről lehetett szó, nem alkotásról. S hogy megtépázott, kifosztott iskolánk kiállta a vészes időket, Ferencsik igazgató bölcs és körültekintő vezetésének köszönhető. Tagja…
A budapesti tankerületi kir. főigazgatóságtól került a szolnoki Verseghy Gimnázium élére 1936-ban. Csak két évet töltött Szolnokon.de nagy buzgalommal látott az intézet felvirágoztatásához, az ifjúság anyagi támogatását előmozdító intézmények fejlesztéséhez. Megfestette Verseghy Ferenc (1757-1822) életnagyságú és öt igazgató elődjének mellképét, melyek a díszteremnek is használt, általa rendbehozott és kiparkettáztatott rajzteremben kaptak helyet. Megújította az intézet…
Désen született 1880. december 3-án. A budapesti tudományegyetemen szerzett történelem-latin szakos tanári oklevelet 1902-ben. A szentgotthárdi (1902–1904), a fehértemplomi (1904–1906), a kaposvári (1906–1919), majd a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanára (1920–1937). Történetírói munkásságából unitárius egyháztörténeti, valamint Szolnok település- és gazdaságtörténetét feldolgozó tanulmányai, könyvei a legjelentősebbek. Tudományos cikkei jelentek meg az Unitárius Értesítőban, a Tanáregyesületi Közlönyben,…
1876-ban Temeskutason született. Középiskoláit Szegeden, egyetemi tanulmányait a budapesti és kolozsvári egyetemeken végezte. 1902-ben német és latin szakos tanári oklevelet nyert. 1900-ban, mint helyettes tanár kezdte működését a szolnoki állami főgimnáziumban. 1902-ben már rendes tanára az intézetnek, amelynek 1924 decemberében igazgatója lett. A szolnoki m. hír. áll. Bánffy Katalin leánygimnázium, eredetileg leányliceum, felállítását az 1930.…
Brassai Károly festőművész Brassóban született. Eredeti családneve Wolf, melyet később magyarosított. A brassói római katolikus főgimnáziumban érettségizett. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári és festőművészi oklevelet 1900-ban. 1900-ban a gyulafehérvári római katolikus főgimnáziumban kezdte pályafutását helyettes tanárként, 1903-ban Kézdivásárhelyre került, itt többek között Márton Ferenc a később jeles festő és grafikus tanára volt. Majd 1904…
Labénki István tanár Mezőtúron. A Hazafias Népfront képviseletében jelölt volt 1954-ben városi tanács tagjának. Forrás: Mit akar a Hazafias Népfront megvalósítani. Szolnok, 1954.
Lótos Ferenc állami elemi iskolai tanító 1901-ben született Görgényszentimrén. Oklevelét 1921-ben Szegeden szerezte. Jászberényben működött 1 évig, 1924-ben helyezték Jászárokszállásra, az ágópusztai népiskolához. Leventeoktató, a pusztai népművelés vezetője volt. Felesége: Szabó Anna, leányai: Magdolna, Erzsébet, Éva és Klára. Forrás: Mit akar a Hazafias Népfront megvalósítani. Szolnok, 1954. Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene.…