Vélhetõen 1830 táján jelentek meg az elsõ izraeliták. 1837-ben 6, 1850/51-ben pedig 91 fõ volt ennek a közösségnek a létszáma. Az 1850-es, 1860-as években már itt él a Deutsch, a Schwarcz, a Brüll, a Léderer, a Glausius, a Weisz, a Rozenberg család néhány tagja. 1890-re a zsidó közösség létszáma 128 fõre emelkedett. A fiókhitközségnek nem volt rabbija, a tiszafüredi anyahitközség alá tartoztak. Ima- és sakterház mellett saját mikvét üzemeltettek.
Ezt követõen, a XX. század elejétõl csökkenés következett be: 1941-ben 49 fő tartozott az izraelita hitközséghez. 1944-ben a Tiszaszőlősön maradt zsidó családokat a tiszafüredi gettóba hurcolták és Auschwitzba deportálták.
A hitközség a Holocaust és a II. világháború pusztítása után teljesen megszűnt. Az egykori zsidó temető a mai Gárdonyi Géza út végén található. Elhanyagolt. Nehéz a sírkövek nyomára bukkanni.
Forrás:
Cseh Viktor: Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában – két keréken. Budapest, 2020
Vadász István: Tiszaszőlős monográfiája a kezdetektől napjainkig. Tiszaszőlős, 2009
