Gálik Katalin Vezsenyben született, egyik nemes hajtásaként annak a törzsgyökeres kálvinista famíliának, amelyről Benkó Imre nagykőrösi tanár „A hét Ádám testvér” címmel könyvet is írt. Nagyatyja, Ádám Kálmán és sógora is Vezseny lelkipásztora volt. Édesanyját, Aranka néni pedig a falu postamesternőjeként dolgozott. Férje Czeczei Szüts Sándor jeles tiszai tájképfestő volt, karakteres portréfestő művészként szerepelt több kiállításon.
Nemzedékek kerültek ki a keze alól, hiszen 1914-től 1961-ig ő tanította betűvetésre a falu népét. A két világháború között a Vezsenyi Stefánia Fiókszövetség elnökeként is tevékenykedett. Helytörténeti kutatóként könyvet is írt a településről. A hálás utókor az általános iskola falán helyezett el emléktáblát „Kató néni” tiszteletére.
Fotó: Vincze János Farkas
Idős korában a fővárosi Schweitzer Albert Szeretetotthon lakója volt. 1983. május 10-én hunyt el 87. évesen. Hamvait férje sírjába helyezték el a Vezsenyi temetőben.
Forrás:
Czeczei Szüts Sándorné: Adatok Vezseny község történetéhez : 1284-1944. Budapest, 1974.
Halottaink. Reformátusok Lapja 1983.06.12.
Hegyi-Füstös István: Kató néni. Reformátusok Lapja 1980.08.17.
Kiss Dávid: Üzenet a toronygombban. Reformátusok Lapja 1996.12.01.
Stefánia-est Vezsenyen. Nemzeti Jövőnk 1934.02.04.
