Szolnok város központjában, a régi és új városközpont közötti helyen, a századfordulón épült az úgynevezett Nerfeld-palota, földszintjén üzletekkel, az emeleten lakásokkal. 1969 tavaszán az épület földszintjén levő Centrum Áruház kigyulladt és leégett. Az épület mellett húzódó 4-es számú főútvonal városi átkelési szakasza a ház előtt egyébként is leszűkül, ezért indokolttá vált a területen egy új épület építése.
1969-ben egy beruházási program készült az egykori Centrum-sarok lebontására és átépítésére, azonban az akkori városépítési elképzelések beruházó és pénz hiányában nem valósulhattak meg. A területre tervezett 22 emeletes lakóépület, az úgynevezett „csavart ház” csak elképzelés maradt. 1974-ben, majd 1976-ban a vállalat házi tervpályázat kiírásával is vizsgálta a városképbe jobban beleülő épület telepítésének lehetőségét. Ekkor azonban a viszonylag nagy mennyiségű üzletszanálás és egy sörfejtő üzem kitelepítési igénye a feladat megoldását tovább halasztotta.
A Centrum-sarok beépítésének konkrét lehetősége 1980-ban adatott meg, amikor eldőlt, hogy a belváros ezen pontján magas színvonalú üzleteket, szolgáltatóegységeket és lakásokat tartalmazó épületegyüttest kell tervezni, mely tömegalakításában igazodik a területet határoló Sztár Áruház és OTP székház tömegéhez, illetve biztosítja a 4-es főútvonal átkelési szakaszának szükséges nyomszélességét és építészeti megjelenésében jellegzetes, a városképbe harmonikusan simuló formát mutat.
Fotó: Németh István – Verseghy Könyvtár
A beruházásban a Szolnok Városi Tanács koordinálásában 18 üzlet és szolgáltatóegység, valamint az OTP beruházásában 50 lakás építése valósulhatott meg. Ezenkívül az OTP megyei igazgatóságának bővítésére is sor került.
Az első elképzelések szerint az üzletek két szinten helyezkedtek volna el, viszont a beruházók a második szinttől üzletpolitikai okokból elzárkóztak. Így született meg a földszinten a passzázsrendszer kialakítása, amely az épületegyüttest 6 tömbre osztotta.
Az I. számú tömbben IBUSZ és az IDEÁL Kiskereskedelmi Vállalat cipőboltja került, a II. tömbben konfekció és női divatáruüzlet épülhetett. A III. számú tömb hírlapboltot, édességüzletet és 2 magántulajdonú divatáru-kereskedést tartalmazott. IV. tömbbe került az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda, a MÁV-menetjegyiroda és egy bőrdíszműüzlet. Az V. számú épület OFOTÉRT, női és férfiszabó, fényképész- és fodrászüzlet, a VI. számú épület földszintjén pedig ételbár, horgász-vadász üzlet és nyilvános WC kapott helyet, illetve az épületeket kiszolgáló kazánház is.
A négy emeleten pedig lakások kaptak helyet függőfolyosós rendszerben. Egy főlépcsőház, valamint két allépcsőház szolgálja ki a négy tömb lakásait. A szintmagasság miatt lift készült — különálló, acélszerkezetű lifttoronnyal. A lakások 54—94 m3 nagyságúak, 2, illetve 4 szoba, étkezősek. A lakások fesztávja — egyezően az egész épület szerkezeti raszterm éretével — 6,60 m. A lakások központi fűtéssel és központi melegvíz-ellátással (lakásonkénti mérés), valamint gáztüzelésű főzőlehetőséggel rendelkeznek. A szemételtávolításra szemétledobó szolgál.
Az épület főszerkezete UNIVÁZ, vakolatmentes födémmel. A kialakitott szerkezet alkalmas volt az épület előtt húzódó, 4. sz. fő közlekedési út városi szakaszának fokozott zajterhelése szabvány szerinti csillapítására is. Lakások közötti elválasztófal dupla gipszkerámia válaszfal, ásványgyapot hő- és hangszigeteléssel. A legfölső szint faszerkezetű — palafedéssel ellátott — áltető mögé bújik, ezzel biztosítva a beilleszkedést a városképbe, illetve jellegzetes megjelenést ad az épületnek.
Az I—II. tömb földszinti üzletei fölött kialakult járható tető a lakásokhoz tartozó közösségi tér kialakítására adott módot.
Fotó: Kádár Zoltán – Damjanich János Múzeum
Az üzlettereken kívüli — árkád alatti és passzázsrészek — vízszintes és függőleges térelhatárolása és burkolata krémszínű glazal. A lakások — függőfolyosók mellvédje salgótarjáni edzett üveg. Színe sárga színű.
A passzázsrendszer alatt járható közműalagút épült — amelyben a fűtési vezetékek, hideg- és melegvízhálózat, elektromos rendszer és hírközlés kapott helyet.
A létesítményhez építettek ki egy 50 gépkocsi elhelyezésére szolgáló parkolót és az üzletek árufeltöltését is elősegítő burkolt felületet. A létesítmény generálkivitelezője a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat volt. Tervezői Deák László és Kiss Klára (SZOLNOKTERV). Az egész beruházás költsége 194 millió forintba került.
Forrás:
Árkád-sarok, utolsó ütem. Szolnok megyei Néplap 1985.07.09.
Kádár Zoltán. Szolnok, Centrum sarok, Árkádüzletház épületegyüttese. Műszaki Tervezés 1985.10.
