Kertész (Klein) József papír- és könyvkereskedő, nyomdatulajdonos 1875-ben született Nagylétán. 1889-ben szabadult fel, segéd volt Bupesten, Nagykanizsán, Nagyváradon és Ausztriában. 1902-ben lett önálló, akkor alapította a „Karcagi Napló” című hírlapot. Felesége, Klein
Szeréna (18?-1955/56) unszolására Karcagon telepedett le, az összekuporgatott négyszáz koronájából a Gimnázium utcában nyitotta meg a „Kertész Nyomda” első üzemét, mely az 1930-as években állandó megrendelői között tudhatott több országos intézményt, kiadott több helyi lapot, s egészen az 1948-as államosításig Scheiber Sándor, a rabbiképző későbbi igazgatója is ide küldte kinyomtatásra szánt kéziratait.
Nyomdája a legnagyobb megyebeli üzem volt és Budapestre is sokat dolgozott. A könyvnyomdája foglalkozott a magyar néprajzi vonatkozású munkák nyomdai előállításával, több évtizeden át készítették el a fontos néprajzi munkáinak egy jelentékeny részét (Györffy István: Nagykunsági krónika, Györffy István: A cifraszűr, Lükő Gábor: A moldvai csángók, Erdélyi Néprajzi Tanulmányok, stb.). A Kertész-nyomda nyomta 1936 óta a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratát, az Ethnographiát és a Néprajzi Múzeum Értesítőjét. A szolnoki kiállításon aranyérmet nyert.
A Kereskedelmi kör alelnöke, az Ipartestület választmányi, az Iparoskör rendes tagja, az Izraelita hitközség pénztárosa volt.
Családját, a többi karcagi zsidóval együtt, deportálták. Ő és felesége túl élte a meghurcoltatást, de nyolc gyermekük közül csupán ketten tértek haza, Sándor (1893-1965) ügyvéd. Hat testvér azonban odaveszett, köztük Endre (1908-1944) betűszedő, akinek fia, Kertész Péter újságíró lett. A család a nyomdával közös udvarban lévő házban húzta meg magát egy ideig.
Nyomdáját államosították. 1957-ben Magyarországról Izraelbe költözött. Nem sokkal szeretett felesége halála után hunyt el 1958-ban.
1994-ben Karcagon az egykori „zsidó” utcát, ahol a Kertész család élt, és a nyomda ma is működik a nyomdaalapító Kertész Józsefről nevezték el.
Forrás:
Kertész Péter: Fejezetek egy karcagizsidó család életéből. Barátság 2001.12.15.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
