Kiss Zoltán (1947-2026)

SzemélyekLeave a comment

Kiss Zoltán 1947-ben született Jászfényszarun. Szülei: Kiss Imre és Tanczikó Anna. A helyi általános iskola elvégzése után a jászberényi Lehel vezér Gimnáziumban tett érettségi vizsgát 1965-ben. A Karcagi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban folytatta tanulmányait. Növénytermesztés szakon végzett 1967-ben. Szülőhelyén a Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben kezdte pályafutását, mint agronómus. A növénytermesztés és kertészet területén elsajátított vezetői tapasztalatait később…

Keresztesi Károly (1870-19??)

SzemélyekLeave a comment

Nagyszalontán született 1870. június 16-án. Szülei: Keresztesi Károly és Szegedi Zsuzsanna. Az elemi iskolát és a gimnázium 6 osztályát Nagyszalontán végezte, majd Szarvason érettségizett. A teológiát Debrecenben végezte a református teológiai akadémián 1895-ben. Első lelkészképesítő vizsgáját 1895-ban, a második lelkészképesítő vizsgáját pedig 1896-ban tette le. 1895-1897 kötött Mezőtúron von segédlelkész Nt. Turgonyi Lajos lelkész mellett, majd két…

Fábián Lajos (1942-2026)

Személyek, SzolnokLeave a comment

Dr. Fábián Lajos 1967-ben szerzett orvosi diplomát Szegeden. A szigorló éveit a szolnoki kórházban töltötte, majd a karcagi Kátai Gábor Kórházhoz került, ahol 42 éven át dolgozott. Végigjárta a ranglétrát, 14 évig műtőfőorvos és igazgatóhelyettes volt, 24 évig vezette a hatvan ágyas sebészeti osztályt. Emellett a tiszafüredi Kuthy Elek Egészségügyi Intézmény sebészeti szakrendelésén egy évtizedig…

Holokauszt emlékmű (Karcag)

Emlékművek, Holokauszt, II. világháborúLeave a comment

A Holocaust első áldozatai az 1942-ben behívott és a keleti hadszíntérre vezényelt munkaszolgálatosok voltak. A karcagi zsidó családokat 1944 májusában a Temető és a Vágóhíd utcák között kialakított gettóba költöztették. Június elején Szolnokra szállították, majd a hónap végén Auschwitzba és Ausztriába vitték őket. A zsidó temetőben 1947. augusztus 4-én állította fel az izraelita hitközség a…

Kertész Sándor (1893-1965)

Holokauszt, SzemélyekLeave a comment

A karcagi nyomdatulajdonos, Kertész József legidősebb fia Sándor 1893-ban született. A helyi református gimnáziumban érettségizett, majd kitűnő minősítéssel abszolválta a jogi egyetemet. Ügyvédként működött a munkaszolgálatba történt bevonulásáig. Az I. világháború kitörésekor a karcagi zsidó tartalékos tisztek, altisztek és közkatonák az első mozgósítási parancsra bevonultak. Akkoriban a tiszti rang érettségihez volt kötve, és miután 1914-ig…

Kertész József (1875-1958)

Holokauszt, SzemélyekLeave a comment

Kertész (Klein) József papír- és könyvkereskedő, nyomdatulajdonos 1875-ben született Nagylétán. 1889-ben szabadult fel, segéd volt Bupesten, Nagykanizsán, Nagyváradon és Ausztriában. 1902-ben lett önálló, akkor alapította a „Karcagi Napló” című hírlapot. Felesége, Klein Szeréna (18?-1955/56) unszolására Karcagon telepedett le, az összekuporgatott négyszáz koronájából a Gimnázium utcában nyitotta meg a „Kertész Nyomda” első üzemét, mely az 1930-as…

Kertész Péter (1937-2019)

Holokauszt, Személyek, SzolnokLeave a comment

1937-ben született Karcagon. Kertész József (1875-1958) nyomdatulajdonos egyik unokája volt. Apja Kertész Endre (1908-1944) betűszedő volt. Édesanyja Fischer Lenke (1910-1971). Családja apai ágon vallásos volt, kóser háztartást vezettek, egészen a deportációig. Kertész Péter általános iskolai értesítője a karcagi izraelita iskolából Először a karcagi gettóból a Szolnoki Cukrogyárba vitték őket, majd Strasshofba. 1945 áprilisában szabadították fel…

Zsidó temető (Tiszaszentimre)

Holokauszt, SíremlékekLeave a comment

A XIX. század második felében a tiszafüredi zsidó anyahitközségnek Tiszaszentimrén is volt egy fiókhitközsége. Egy nagyobb tudású saktert alkalmaztak, aki az előimádkozói feladatokat is ellátta. 1944-ben az itt élő zsidó családokat a karcagi gettóba hurcolták, majd Szolnokon keresztül Auschwitzbe deportálták. A zsidó sírkert a falu határában található. Forrás: Cseh Viktor: Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában –…

Zsinagóga (Karcag)

Holokauszt, TemplomokLeave a comment

Az 1899-ben épült zsinagóga romantikus stílusú épülete helyén a kutatások szerint már állt egy imaterem. 1866-ban három tantermes iskolát is emelt az izraelita hitközség, amelyben 1934-ig oktatás folyt. Az iskolát azóta elbontották. A zsinagóga épülete téglalap alaprajzú, egyik végénél lekonytolt nyeregtetős főépületből, és egy összetettebb tömegű bejárati előépítményből áll. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár…