A Holocaust első áldozatai az 1942-ben behívott és a keleti hadszíntérre vezényelt munkaszolgálatosok voltak. A karcagi zsidó családokat 1944 májusában a Temető és a Vágóhíd utcák között kialakított gettóba költöztették. Június elején Szolnokra szállították, majd a hónap végén Auschwitzba és Ausztriába vitték őket. A zsidó temetőben 1947. augusztus 4-én állította fel az izraelita hitközség a…
A karcagi nyomdatulajdonos, Kertész József legidősebb fia Sándor 1893-ban született. A helyi református gimnáziumban érettségizett, majd kitűnő minősítéssel abszolválta a jogi egyetemet. Ügyvédként működött a munkaszolgálatba történt bevonulásáig. Az I. világháború kitörésekor a karcagi zsidó tartalékos tisztek, altisztek és közkatonák az első mozgósítási parancsra bevonultak. Akkoriban a tiszti rang érettségihez volt kötve, és miután 1914-ig…
Kertész (Klein) József papír- és könyvkereskedő, nyomdatulajdonos 1875-ben született Nagylétán. 1889-ben szabadult fel, segéd volt Bupesten, Nagykanizsán, Nagyváradon és Ausztriában. 1902-ben lett önálló, akkor alapította a „Karcagi Napló” című hírlapot. Felesége, Klein Szeréna (18?-1955/56) unszolására Karcagon telepedett le, az összekuporgatott négyszáz koronájából a Gimnázium utcában nyitotta meg a „Kertész Nyomda” első üzemét, mely az 1930-as…
1937-ben született Karcagon. Kertész József (1875-1958) nyomdatulajdonos egyik unokája volt. Apja Kertész Endre (1908-1944) betűszedő volt. Édesanyja Fischer Lenke (1910-1971). Családja apai ágon vallásos volt, kóser háztartást vezettek, egészen a deportációig. Kertész Péter általános iskolai értesítője a karcagi izraelita iskolából Először a karcagi gettóból a Szolnoki Cukrogyárba vitték őket, majd Strasshofba. 1945 áprilisában szabadították fel…
A karcagi és a város környéki mártírok emléktáblája Cion hegyén Jeruzsálemben, melyet az Izraelben élő volt karcagiak állítottak fel. Forrás: A karcagi zsidók története. Jeruzsálem, 1977.
A XIX. század második felében a tiszafüredi zsidó anyahitközségnek Tiszaszentimrén is volt egy fiókhitközsége. Egy nagyobb tudású saktert alkalmaztak, aki az előimádkozói feladatokat is ellátta. 1944-ben az itt élő zsidó családokat a karcagi gettóba hurcolták, majd Szolnokon keresztül Auschwitzbe deportálták. A zsidó sírkert a falu határában található. Forrás: Cseh Viktor: Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában –…
Az 1899-ben épült zsinagóga romantikus stílusú épülete helyén a kutatások szerint már állt egy imaterem. 1866-ban három tantermes iskolát is emelt az izraelita hitközség, amelyben 1934-ig oktatás folyt. Az iskolát azóta elbontották. A zsinagóga épülete téglalap alaprajzú, egyik végénél lekonytolt nyeregtetős főépületből, és egy összetettebb tömegű bejárati előépítményből áll. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár…
RADNAY JÁNOS adás-vételi irodája és bankkirendeltséget működtetett Karcagon. Az ország minden részében bevezetett cég és igen jó hírnevénél fogva a földbirtoktulajdonosok birtokainak eladásával foglalkozott. A birtokot vásárló vevők nagy számmal keresték fel irodáját. Az ügyletek sikeres létrehozásában nagy gyakorlata van. Nagyobb és kisebb birtokokat parcelláz, földbirtokokra előnyös váltós kölcsönöket folyosít, úgy vételi, mint eladási megbízásokat…
1907-ben született Karcagon. Régi karcagi család sarja. Az egyetemet Debrecenben végezte, ügyvédi vizsgát 1934-ben Budapesten tett. A családi birtok 620 hold, ebből az ő része 100 hold. Fiatalon választották meg Karcag polgármesterének 1936 végétől 1944 őszéig töltötte be ezt a tisztséget. Forrás: Karcag városa 29 éves polgármestert választott. Békés 1937.01.05. Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye…
Oklevelét 1920-ban a budapesti egyetemen szerezte. 2 évig volt s. orvos a budapesti Szent István kórházban. A bécsi 4. gy. e. kötelékében harcolt a szerb, orosz, olasz fronton, bronz SL (a kardokkal), bronz vit. érem, K. cs. k., ezüst vöröskereszt díszérem tulajdonosa. 1922-ben került Karcagra városi ü. v. tisztiorvos, várm. tb. főorvos. A helyi lapokban…