Kertész (Klein) József papír- és könyvkereskedő, nyomdatulajdonos 1875-ben született Nagylétán. 1889-ben szabadult fel, segéd volt Bupesten, Nagykanizsán, Nagyváradon és Ausztriában. 1902-ben lett önálló, akkor alapította a „Karcagi Napló” című hírlapot. Felesége, Klein Szeréna (18?-1955/56) unszolására Karcagon telepedett le, az összekuporgatott négyszáz koronájából a Gimnázium utcában nyitotta meg a „Kertész Nyomda” első üzemét, mely az 1930-as…
1937-ben született Karcagon. Kertész József (1875-1958) nyomdatulajdonos egyik unokája volt. Apja Kertész Endre (1908-1944) betűszedő volt. Édesanyja Fischer Lenke (1910-1971). Családja apai ágon vallásos volt, kóser háztartást vezettek, egészen a deportációig. Kertész Péter általános iskolai értesítője a karcagi izraelita iskolából Először a karcagi gettóból a Szolnoki Cukrogyárba vitték őket, majd Strasshofba. 1945 áprilisában szabadították fel…
Karczag László 1886. június 12-én született Szolnokon. Szülei: Karczag Sándor ügyvéd és Fuchs Etelka volt. Középiskoláit szülővárosában végezte. Vegyészetet tanult Charlottenburgban, majd egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta. Orvostudományi oklevelének megszerzése után a Korányi-klinikán működött, melynek 1923 és 1929 között adjunktusa volt. 1924-ben a Magyar Inzulin Bizottság Torontóba küldte az inzulinhatásának tanulmányozására. 1925-ben magántanár lett. Kísérleti tuberkolózissal…
A II. világháború zsidó áldozatainak emlékművét a temetőben egy jelképes sír fölé emelték a helyiek 1947-ben. Majd 2006-ban a jászkiséri Etnikai Szervezet kezdeményezésére és aktív közreműködésével kezdődtek meg egy helyi Holokauszt-emlékpark kialakításának előkészületei. A parkot szeptember 9-én ünnepélyes keretek között avatták fel. Az emlékpark avatásán Szekeres Imre honvédelmi miniszter és országgyűlési képviselő, az ünnepség fővédnöke…
1994. november 20-án, a Holokauszt 50. évfordulóján avattak új emléktáblát az egykori tiszafüredi zsinagóga falán, amely ma áruházként működik. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Ferenc Könyvtár Az emléktábla avatásán Markovits Zsolt debreceni rabbi tartott ünnepi beszédet. Az ünnepség alkalmából mutatták be azon a napon a Megszakadhat-e a szív? című dokumentumfilmet, amely a tiszafüredi zsidóság történetét…
A karcagi és a város környéki mártírok emléktáblája Cion hegyén Jeruzsálemben, melyet az Izraelben élő volt karcagiak állítottak fel. Forrás: A karcagi zsidók története. Jeruzsálem, 1977.
Az emlékoszlop az izraelita temetőben áll. A közel 2,5 méter magas négyszögletes oszlop két lépcsős beton talapzaton áll. A főoldalán „Mártírjaink”, másik két oldalán pedig a „Ne ölj” felirat olvasható magyarul és héberül. Az emlékmű 115 túrkevei áldozat nevét őrzi. Forrás Herskó Mózes: A nagykunsági zsidók településtörténete. Karcag, 1991.
2011 júniusában avattak emlékkövet az egykori szolnoki zsinagóga épülete előtti téren a Holokauszt helyi mártírjainak emlékére. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár
A zsidó hitkozség kultúrháza és az imaterem (ma Templom út 4.) a zsinagóga mellett épült 1932 és 1935 között. A romantikus épület tervezői Böhm és Hegedűs műépítészek voltak. A korabeli tervrajz szerint U alakú épület Templom utcára néző szárnyában egy 105 férőhelyes terem található az udvarra nyíló bejárattal és előtérrel. Utána elnöki szoba következett, egy…
A XIX. század második felében a tiszafüredi zsidó anyahitközségnek Tiszaszentimrén is volt egy fiókhitközsége. Egy nagyobb tudású saktert alkalmaztak, aki az előimádkozói feladatokat is ellátta. 1944-ben az itt élő zsidó családokat a karcagi gettóba hurcolták, majd Szolnokon keresztül Auschwitzbe deportálták. A zsidó sírkert a falu határában található. Forrás: Cseh Viktor: Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában –…