Holokauszt emlékmű (Jászberény)

A zsinagóga elbontása után az eredetileg ott elhelyezett emléktáblákat kivitték a Szent Imre herceg utcai zsidó temetőbe 1965 körül. Gazda Anikó építészmérnök tervei alapján készült emlékművön kapott új helyet az első világháborúban elesett zsidó katonák (33 név) és második világháború zsidó mártírjainak 4 emléktáblája. A jászberényi gettóból 1944-ben elhurcolt és munkaszolgálatban elhunytak neve (239 és 259…

Holokauszt emléktábla (Kunmadaras)

A haláltáborokból visszatértek már 1946-ban emlékművet állítottak azok tiszteletére, akik a Holokauszt áldozataként vesztették életüket. Ezen az emléktáblán olvasható a kunmadarasi izraelita hitközség deportálásban és munkaszolgálatban elpusztult hozzátartozóik nevei. Fotó: magyarzsido.hu Forrás: Herskó Mózes: A nagykunsági zsidók településtörténete…Karcag, 1991.

Holokauszt emlékmű (Öcsöd)

Békés megye 1715. évi újraalakulásától 1950-ig Öcsöd Békés megyébe, a szarvasi járásba tartozott. Az egyházi összeírások adatai szerint az 1830-as évekig Várin és Szentandráson kívül Csabán, Orosházán, Gyomán, Békésen és Öcsödön telepedett le zsidó népesség. A gyulai neológ hitközség kötelékéből 1876-ban lépett ki néhány hívő és alapított ortodox hitközséget, az ortodox irányzathoz csatlakozott még Öcsöd hitközsége…

Zsinagóga (Jászberény)

A zsidók betelepülése a Jászságba az 1850-es években került sor. Az 1868/69-es zsidó kongresszus után a jászberényi zsidó hitközség kettészakadt. Egy része neológ lett, a másik konzervatív maradt. 1886-ban Büchler Áron rabbi egyesítette neológként a két hitközséget. Az egyesülés jelképe volt az 1890. szeptember 10-én felavatott új kéttornyú zsinagóga, amelyet Kovács Károly tervezett, aki első…

Zsinagóga (Törökszentmiklós)

Az 1810-es évek mezőgazdasági konjunktúrája idején a majorsági gazdálkodás kiterjesztése újabb lehetőségeket teremtett a termékforgalmazásba és a birtokok igazgatásába bekapcsolódó vállalkozóknak. Ekkortájt fogadták be az első zsidó lakosokat a nagyobb birtokú főurak, elsőként az Almásy grófok Törökszentmiklóson és környékén. Az 1820-as évek elején Törökszentmiklóson, Kenderesen és Burán is állandósult a zsidók jelenléte. 1857-re a szolnoki…

Zsinagóga (Kunszentmárton)

A népcsoport első nyomai a XVIII. századig nyúlnak vissza. A Jászkunság tilalmazta a letelepedésüket, vándorkereskedők voltak. A XIX. század első harmadában viszont már huszonhárom család élt Kunszentmártonban. A mai Bartók Béla-terem épülete (Deák Ferenc utca 18.) volt a helyi zsidó hitközség temploma, mely 1911 és 1912 között épült Dobovszky József István tervei alapján. A datáláshoz, így…

Zsinagóga (Mezőtúr)

Az izraelita hitközség tagjainak önkéntes adományából épült templom. A Múzeum téren álló zsinagóga 1830-ban épült klasszicista stílusban. A téglalap alaprajzú, szabadon álló, négyoszlopos, oromzatos épület a Magyarországon ritkán előforduló klasszicista zsinagógák egyike. Az oszlopok felső részét korinthoszi oszlopfők díszítik. Az oldalhomlokzatot lizénákkal tagoltak. 1966-ban a mezőtúri városi tanács múzeum céljára megvásárolta a zsidó hitközségtől az…

Zsinagóga (Karcag)

Az 1899-ben épült zsinagóga romantikus stílusú épülete helyén a kutatások szerint már állt egy imaterem. 1866-ban három tantermes iskolát is emelt az izraelita hitközség, amelyben 1934-ig oktatás folyt. Az iskolát azóta elbontották. A zsinagóga épülete téglalap alaprajzú, egyik végénél lekonytolt nyeregtetős főépületből, és egy összetettebb tömegű bejárati előépítményből áll. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár…

Zsinagóga (Szolnok)

A volt Medve-kocsma telkét adományozta Szolnok város az izraelita hitközségnek. A hitközség megvett hozzá még egy telket. 1897. április 22-én fogadta el az építőbizottság Baumhorn Lipót tervét. A felépítését pedig a ceglédi építőmester, Vaskovits Antal vállalta el. A fémvázas szerkezetű kupola kiemelkedik a zsinagóga reprezentatív tömegéből. A külső homlokzat pillérei tornyokban végződnek. Az arányaiban is…

Zsinagóga (Tiszafüred)

Fényes Elek említi először Tiszafüreden a zsinagógát, amely az 1847/48-as összeírásban a Nánássy földbirtok területén szerepel. Az izraelita hitközség tulajdonában volt még paplak, imaház, és sakterház is. Az első zsinagóga a XIX. század első felében épült a település fő utcáján – a római katolikus templom közelében – klaszszicista stílusban. Tiszafüreden a kisgyermekek vallási oktatása, a…