Deportáltak emléktáblája (Szolnok)
A szolnoki zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából 2014-ben avattak emléktáblát a hitközség egykori kultúrházának, a mai Tisza Mozi épületének külső homlokzatán.
Holokauszt emléktábla (Szolnok)
A fekete márvány táblát 2004. június 27-én leplezték le az egykori Szolnoki Cukorgyár bejárati épületénél az 1944-ben ide hurcolt, majd náci haláltáborokba deportált zsidók emlékére.
Deportáltak emléktáblája (Szolnok)
Domborművel díszített fekete márványtábla a szolnoki vasútállomás irodaépületének falán az elhurcolt zsidó áldozatok emlékére, melyet a magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Wesley János Lelkészképző Főiskola emeltetett a Holokauszt 60. évfordulóján. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár
Kádár Endre-emléktábla (Kunhegyes)
Kádár Endre (1886-1944) író, újságíró emléktáblája a kunhegyesi Zsigmond Ferenc Könyvtár főbejárata mellett található, amelyet 2007. április 22-én állított a Kunhegyesiek Baráti Köre (KBK) és a Kunhegyesről elhurcolt és elpusztított magyar zsidóság emlékére (KEEMZSEA) Alapítvány. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár Az emléktáblán Komlós Aladár (1892-190) irodalomtörténész gondolata olvasható Kádár Endréről született munkájából: „Ismeretlen sír…
Kádár Endre (1886-1944)
Kádár (Schwarcz) Endre 1886. december 9-én született Kunhegyesen egy iparos családban. A kisújszállási gimnázium érettségizett. 1904-ben nagykorúvá válásakor változtatta meg nevét. Budapesten folytatott bölcsészeti tanulmányokat. Nevét 18 évesen, 1904-ben változtatta Schwarcz-ról Kádárra. A fővárosban több lapban is megjelentek publikációi pl. Magyar Hírlap, Politikai Hetiszemle. A Nyugat című folyóirat 1909 és 1916 között jelentette meg novelláit…
Holokauszt áldozatainak emlékműve (Jászfényszaru)
Jászfényszaru első zsidó temploma a Katona József út 1. szám (Salamon-ház) alatt épült, melyet 1920-ban lebontottak. Az újat a Bajcsy-Zsilinszky út 2. szám alatt 1922-ben építették fel. A Holokausztot kevesen élték túl, azok egy része is külföldön telepedett le. A templomban hitélet nem folyt, állapota rohamosan pusztult. Luda László a templomot telekkel együtt 1953 novemberében…
Zsinagóga (Jászfényszaru)
Jászfényszaru első zsidó temploma a Katona József út 1. szám alatt, melyet 1920-ban lebontottak. Az újat a Bajcsy-Zsilinszky út 2. szám alatt 1922-ben építették fel. Fotó: flodni.hu A Holokausztot kevesen élték túl, azok egy része is külföldön telepedett le. A templomban hitélet nem folyt, állapota rohamosan pusztult. Luda László a templomot telekkel együtt 1953 novemberében…
Krausz Lajos (1869-1930)
Abonyban szülelelt 1869. december 18-án. Középiskolai tanulmányait Szolnokon és Losoncon végezte. Utána a m. kir. tudományegyetem jogi karán folytatta tanulmányait és 1892-ben doktorált. Ügyvédi irodáját 1894-ben nyitotta meg. Az I. világháborúban bevonult 1916-ban és mint tartalékos tiszt szolgált. A városi képviselőtestület tagja volt. A szolnoki ügyvédi kar egyik megbecsült értéke, aki általános népszerűségnek örvendett. Tagja…
Pogrom áldozatai emlékére (Kunmadaras)
A II. világháború után előfordultak antiszemita megnyilvánulások Magyarországon. 1945 nyarán hetvenhárom zsidó személy tért vissza az elhurcolt kunmadarasiak közül és igyekeztek folytatni az életüket ott, ahol abbahagyták. Vissza próbálták szerezni széthordott javaikat is, ami sértette azoknak a többnyire szegény keresztény napszámosoknak az érdekeit, akik ezeket az értékeket már a sajátuknak tekintették. A vád, hogy a zsidók…
Kertész Sándor (1893-1965)
A karcagi nyomdatulajdonos, Kertész József legidősebb fia Sándor 1893-ban született. A helyi református gimnáziumban érettségizett, majd kitűnő minősítéssel abszolválta a jogi egyetemet. Ügyvédként működött a munkaszolgálatba történt bevonulásáig. Az I. világháború kitörésekor a karcagi zsidó tartalékos tisztek, altisztek és közkatonák az első mozgósítási parancsra bevonultak. Akkoriban a tiszti rang érettségihez volt kötve, és miután 1914-ig…