A II. világháború zsidó áldozatainak emlékművét a temetőben egy jelképes sír fölé emelték a helyiek 1947-ben. Majd 2006-ban a jászkiséri Etnikai Szervezet kezdeményezésére és aktív közreműködésével kezdődtek meg egy helyi Holokauszt-emlékpark kialakításának előkészületei. A parkot szeptember 9-én ünnepélyes keretek között avatták fel. Az emlékpark avatásán Szekeres Imre honvédelmi miniszter és országgyűlési képviselő, az ünnepség fővédnöke…
1994. november 20-án, a Holokauszt 50. évfordulóján avattak új emléktáblát az egykori tiszafüredi zsinagóga falán, amely ma áruházként működik. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Ferenc Könyvtár Az emléktábla avatásán Markovits Zsolt debreceni rabbi tartott ünnepi beszédet. Az ünnepség alkalmából mutatták be azon a napon a Megszakadhat-e a szív? című dokumentumfilmet, amely a tiszafüredi zsidóság történetét…
A karcagi és a város környéki mártírok emléktáblája Cion hegyén Jeruzsálemben, melyet az Izraelben élő volt karcagiak állítottak fel. Forrás: A karcagi zsidók története. Jeruzsálem, 1977.
Az emlékoszlop az izraelita temetőben áll. A közel 2,5 méter magas négyszögletes oszlop két lépcsős beton talapzaton áll. A főoldalán „Mártírjaink”, másik két oldalán pedig a „Ne ölj” felirat olvasható magyarul és héberül. Az emlékmű 115 túrkevei áldozat nevét őrzi. Forrás Herskó Mózes: A nagykunsági zsidók településtörténete. Karcag, 1991.
2011 júniusában avattak emlékkövet az egykori szolnoki zsinagóga épülete előtti téren a Holokauszt helyi mártírjainak emlékére. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Könyvtár
A zsidó hitkozség kultúrháza és az imaterem (ma Templom út 4.) a zsinagóga mellett épült 1932 és 1935 között. A romantikus épület tervezői Böhm és Hegedűs műépítészek voltak. A korabeli tervrajz szerint U alakú épület Templom utcára néző szárnyában egy 105 férőhelyes terem található az udvarra nyíló bejárattal és előtérrel. Utána elnöki szoba következett, egy…
A XIX. század második felében a tiszafüredi zsidó anyahitközségnek Tiszaszentimrén is volt egy fiókhitközsége. Egy nagyobb tudású saktert alkalmaztak, aki az előimádkozói feladatokat is ellátta. 1944-ben az itt élő zsidó családokat a karcagi gettóba hurcolták, majd Szolnokon keresztül Auschwitzbe deportálták. A zsidó sírkert a falu határában található. Forrás: Cseh Viktor: Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában –…
Bár egyes feljegyzések szerint már a 18. század végétől éltek zsidók a településen, azonban az 1840-es népszámláláskor nem jegyeztek fel zsidó lakost Fegyverneken. Pedig 1880-ban 237 fővel a járás második legnépesebb zsidó közössége élt a településen. Az első világégés után nagy számban költöztek el Fegyvernekről, így jelentősen megcsappant a hitközség létszáma. Eleinte a törökszentmiklósi hitközség…
Szolnokon a régi és az új zsidó temető a köztemető szomszédságában találhatóak egymással szemben. A régiből sajnos néhány követ már elloptak. A szolnoki izraelita hitközség kezeli. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár
Jászdózsáról 1944-ben a jászárokszállási gettóba zsúfolták össze a zsidó családokat. A helyi zsidó temető a települést északról elkerülő Tarna-csatorna mellett a a község peremén fekszik. Napjainkban nagyon elhanyagolt. Forrás: Cseh Viktor: Közép-alföldi zsidó emlékek nyomában – két keréken. Budapest, 2020.