Zsidó kereskedők már az 1800-as évek elejétől megfordultak a településen. Valós letelepedésük és a hitközség alapjainak megteremtése 1848 után kezdődött. Az 1880-as népszámláláskor 162 zsidót írtak össze. A kunhegyesi orthodox hitközség a karcagi anyahitközség alá tartozott. A hitközség 1871 őszén alakult meg. A legtöbben 1920-ban éltek Kunhegyesen, amikor a hitközségnek 356 tagja volt. 1941-ben 224…
Bár egyes feljegyzések szerint már a 18. század végétől éltek zsidók a településen, azonban az 1840-es népszámláláskor nem jegyeztek fel zsidó lakost Fegyverneken. Pedig 1880-ban 237 fővel a járás második legnépesebb zsidó közössége élt a településen. Az első világégés után nagy számban költöztek el Fegyvernekről, így jelentősen megcsappant a hitközség létszáma. Eleinte a törökszentmiklósi hitközség…
Jászapátira a XIX. század második felében települtek be nagyobb számban zsidó családok. A közösség számbeli gyarapodása az 1930-as évekig tartott. A hitközség 1896 nyarán vette használatba az új, tornácos zsinagógát. Büchler Áron rabbi és fia avatta fel a templomot, amely 1911-ben egy új Tóra-tekercset is kapott. Fotó: Kósa Károly 2003 – Verseghy Könyvtár 1944-ben a zsinagógába,…
Jászkiséren már az 1840-es években is élhettel átmeneti jeleggel zsidók. A legtöbb zsidó 1880-ban élt a településen 99 fővel. Azonban a következő évtizedekben folyamatos volt az elvándorlás. 1940-es évek elején 51 fő alkotta a hitközséget. A zsidó hitközség 1860 körül emelt kisebb zsinagógát a Malom utcában, melynek udvarában kántorlakás és rituális fürdő is helyet kapott. 1944-ben…
A jászladányi zsidó hitközség az 1860-as évek elején alakult. A 19. és a 20. század fordulóján volt a legnépesebb a közösségük, amely lassú apadának indult. A jászladányi zsidó hitközség 1913-ban emelt templomot közadakozásból a korábbi imaház helyett. 1941-ben 89 zsidó ember élt a településen. 1944-ben Jászladányon gettóba zsúfolták össze a helyi és a jászalsószentgyörgyi és tiszasülyi…
Nagyobb számmal 1862-ben telepedtek le zsidó családok Kisújszálláson. 1867-ben alapítottak hitközséget. A zsidó alkososk létszáma 1900-ra 500 főre emelkedett. A beköltözött zsidók kézműiparral és kereskedelemmel foglalkoztak elsősorban, majd később ügyvédként, orvosként a városi értelmiség tagjaivá is váltak. 1868-ban megalapították a Chevra Kadista egyletet. A zsidóiskola egy tanítóval 1882-ben kapott nyilvánossági jogot, ahol 1938-ig folyt oktatás. Saját…
Az első zsidó családok az 1700-as évek közepén telepedtek meg tiszaigar környékén A tiszaigari izraelita diaszpóra hosszú ideig nagyon jelentős volt. A település határában áll az egykori zsidótemető. 1944 óta nincs itt temetés. Forrás: J. Gy.: Igari mementó. Jászkun Krónika 1995.12.29.
Fasizmus áldozatául esett munkaszolgálatosok és deportáltak síremléke, 1941-1945 A 16 áldozat nevét is tartalmazó mementó a Hoksári János utcában található új zsidó temetőben kapott helyett. Dr. Singer főrabbi delegáció élén Auschwitzba zarándokolt, és az ott elpusztítottak után mardat hamuból hozott Szolnokra egy maréknyit. A hamu a szolnoki temetőben a meggyalázott tóratekercsek mellé temették. Ezen emlékek…
A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium épületében 2016. január 27-én, a Holokaszt nemzetközi emléknapja alkalmából avattak emléktáblát az 1944-ben meggyilkolt zsidó tanulók emlékére. Fotó: Mészáros János A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közép-magyarországi területi csoportja képviseletében Feldmájer Péter, a Mazsihisz területi csoportjának elnöke és Szabó István alpolgármester. Berger József, Hevesi György László, Kardos György neve olvasható…
A haláltáborokba elhurcolt csépa zsidó lakosok közül csak hárman tértek vissza. A II. világháborús zsidó mártírok emlékének állított menóra a helyi temetőben található.