1900. július 11-én született Alattyánon nemesi családban Gecse Árpád festőművész. A budapesti képzőműv főiskolát 1924-ben végezte. Művészi tudását 1925-ben Velencében Vicenzo de Stefani mester mellett fejlesztette tovább. Dolgozott a szolnoki művésztelepen, a Műcsarnok és Nemzeti Szalon kiállításain állandóan részt vesz. „Puszta” c. képét a Székesfőváros, a „Krisztus és a naimi ifjú” c. és „Jásztanya” című…
A Nagy Háború helyi hősei emlékére 1933. június 29-én emeltek emlékművet Alattyán központjában. Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő avatta fel a 2 méter magas szobrot, amely egy magyar honvédet ábrázol. Az emlékmű helyi szobrászművész, Gecse Árpád (1900-1999) alkotása. A vasbeton talapzaton olvasható felirat: „1914-1918”, két oldalt pedig egy-egy márványtáblán az elesett alattyáni katonák nevét is felvésték.…
A Szentháromság szobor a helyi általános iskola udvarán áll (Szent István út 21.). A szobrot a 20. század elején állították. Szentháromság festett szoborkompozíciója egy magas oszlop tetején található, amely egy négyszögletes talapzaton áll. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár
Első templomot még Szent István király rendelete alapján építik, ez fából készült. 1241-ben a tatárok felégették. Második temploma 1332-37 között épült terméskőből. Ezt a Zagyváig előrenyomuló rác csapatok 1766-ban lerombolták. A harmadik templom 1773-ban épült Eszterházy egri püspök és alattyáni nemesek adományaiból. A torony a régi templom termésköveiből, míg a hajó és a sekrestye égetett…
Alattyán izraelita felekezetű lakossága a Balogtelep nevű településrészén temetkezett fél évszázadon keresztül. Az egykori vályogvető gödrök feltöltése után lakóházak épültek és a megmaradt sírok beékelődtek a főutca menti két telek közé. A II. világháború után nagyon kevés zsidó család tért haza. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Ferenc Könyvtár Az évtizedekig elhanyagoltan álló sírkertet a település…
Baumhorn Lipót (1860-1932) építész mellszobra az általa tervezett zsinagóga épülete mellett kapott helyet. Simon Ferenc szobrászművész alkotását 2004-ben avatták fel. Forrás: Simon Ferenc. Kilencven év. Szolnok, 2012.
2010. szeptember 21-én avatott emléktáblát a Verseghy Kör a szolnoki mártírköltők tiszteletére a Zsidó Imaház falán (Szolnok, Templom utca 4.). Szurmay Ernő irodalomtörténész, az egyesület örökös tiszteletbeli tagja a Szolnoki mártír költők verses hagyatéka című antológiájában gyűjtötte össze a zsidó származású tragikus sorsú művészek költeményeit. Az ő szorgalmazására állítottak emléktáblát Orosi (Grúber / Gátos) József…
Schwartz 1918-ban született Szolnokon. A helyi Felsőkereskedelmi Iskola növendékeként már Hieronymi önképzőköri szerepléseivel kitűnt iskolatársai közül. Sokoldalúan művelt tanára, Vidor Győző egyengette költői pályakezdését. A középiskola elvégzése után jelentkezett a Közgazdaságtudományí Egyetemre, majd könyvelőként helyezkedett el Szolnok legnagyobb könyvkereskedésében. 1935-ben ösztöndíjasként Franciaországban járt a Maison du Livre Français könyvkereskedő cégnél. A Zászlónk című ifjúsági folyóirat…
1905-ben született Szolnokon. Középsikola elvégzése után közgazdasági egyetem hallgatója lett. Már egyetemistaként a gazdaságtörténeti szemináriumban nagy munkásságot fejtett ki. 1926 és 1948 között a Szolnoki Felsőkereskedelmi Iskola tanára. Az iskola végzős növendékeinek tablóképe, 1929-1930 – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum A Verseghy Ferenc Irodalmi Kör tevékeny tagjaként előadássorozatot tartott irodalmunk nagyjairól. „Szolnok” című könyvében (1927)…
Tabán (Tabák) Gyula 1909. december 20-án született Kecskeméten, a Partiumból indult s Arad megyei Borossebest majd Világost megjárt zsidó család ötödik gyermekeként. A gimnázium négy osztályát a Verseghy Ferenc Gimnáziumban járta, majd iskolai tanulmányait a Szolnoki Társulati Felsőkereskedelmi Iskolában fejezte be 1927-ben. A „numerus clausus” miatt Magyarországon nem járhatott egyetemre, így 1928 őszén Párizsba ment.…