Bolza Péterné Tige Mária grófnő a családi kúria 1860-as évekbeli kibővítésekor telekcserével fogott az angolpark kialakításához a rezidencia és a templom közötti területen. A tiszakürti parkot, Bolza Péter (1824-1881) apja, Bolza József (1780 – 1862) szarvasi arborétumának mintájára alakították ki. A főkertész Tompa Mihály segítségével sikeresen használták fel a helyi ártéri erdő adottságait a park kiépítése során. majd pedig fia, József folytatta ezt a munkát 1940-ig.
Az arborétum fái is megsínylették a II. világháborút, több fát fűtési célokra kivágtak. A háborút követően a park gondozása szünetelt. 1951-ben gyermekotthonná alakították át az egykori kúriát és a park területén színpadot és futballpályát emeltek. A Szolnok Megyei Tanács és a község vezetése 1961-ben fogott a pusztulásnak indult terület megmentéséhez. A megmaradt fa- és cserjefajok mellé még több száz fajt telepítettek. E munkának köszönhetően 1971-ben természetvédelmi területté nyilvánították az arborétumot. 1990-től vált önálló intézmény, a megyei önkormányzat fenntartásában. 2001-től a park területe Országos Természetvédelmi Terület.
2006-ban kilátó és új fogadóépület épült az arborétum területén. Az új főépületben konferenciák és erdei iskolai foglalkozások számára is alkalmas konferenciaterem található.
A szolnoki Átér Műterem által tervezett kilátó, amelyet 2006-ban adtak át a közönségnek.
Az arborétumban számos faragott szobor látható, amelyek az 1974-1982 között iitt működő alkotótábor alatt készültek. Fotó: Kósa Károly
Forrás:
Fejlesztik a tiszakürti arborétumot. Magyar Hírlap 1973.06.20.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár
Tiszakürti Arborétum. In: Szép magyar kertek : botanikus kertek, arborétumok, kastélykertek.[Budapest], cop. 2005.
Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. köt. Budapest, 2005.
