1944. október 17-től több napon át nagy tüzérségi harcok folytak Tiszakürt és Tiszainoka térségében. Amikor a szovjet és román csapatok a hónap végén a Tiszán átkelve elindultak a főváros felé, a településen is véget ért a háború. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár A tiszainokai áldozatok nevét fekete márványtábla őrzi az 1992-ben felállított emlékművön. …
2016 őszén Tigyi László költő kezdeményezést tett a Magyarság emlékmű felállítására Tiszakürtön. A szabadtéri színpad közelében 2017. augusztus 20-án adták át a mementót. Az emlékműhöz készült emléktáblát a református templomban avatták fel. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Ferenc Könyvtár A táblán Tigyi László egyik verséből olvasható egy idézet: „Áld meg Uram e hazát / A…
Szénhidrogén kutatás alatt a Tiszaörs határában végzett próbafúrások következtében 1932-ben 54 fokos, ivásra is alkalmas alkáli hidrogénes jódtartalmú termálvizet találtak. Egy közfürdőt hoztak létre 1935-ben, amely köré üdülőtelepet épült az évtizedek alatt. 2006-ban vizét gyógyvízzé minősítették, amely ízületi, mozgásszervi, valamint nőgyógyászati megbetegedésekre javalott, de ívókúraként is használható. A gyógyfürdőt napjainkban a Tiszaörsi Fürdő 2004 Kft.…
1929. szeptember 8-án leplezték le Vass Viktor szobrászművész alkotását. Az emlékmű teljes magassága 6 m. A 2,7 méter magas alapzat műkőből készült. A bronzból készült alak egy sebesült gyalogos honvédet ábrázol, aki jobb kezében puskáját tartja. A talapzaton elöl két hasábban feltüntetve az elesett hősök névsora. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Ferenc Könyvtár 1991. augusztus…
A neves szülészorvos, anya- és csecsemővédő, a magyar védőnői hálózat egyik létrehozója Tiszasülyön a Vörös-majorban látta meg a napvilágot 1886. április 7-én. Szénásy Sándor sebész magántanárnak, orvospublicistának, a Honvédorvos és Gyógyászat főszerkesztőjének unokaöccse volr.1903-ban a budapesti piarista gimnáziumban érettségizett és 1908-ban avatták orvossá. Először BársonyJános szülészeti klinikáján dolgozott, majd a Lovrich József vezette pesti Bábaképző…
Vélhetõen 1830 táján jelentek meg az elsõ izraeliták. 1837-ben 6, 1850/51-ben pedig 91 fõ volt ennek a közösségnek a létszáma. Az 1850-es, 1860-as években már itt él a Deutsch, a Schwarcz, a Brüll, a Léderer, a Glausius, a Weisz, a Rozenberg család néhány tagja. 1890-re a zsidó közösség létszáma 128 fõre emelkedett. A fiókhitközségnek nem…
A Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt templom 1755-ben épült, tornya 1806-ban készült el. Búcsúnapja Szent Mihály, a védőszent napján szeptember 29. A templom a 18. század közepén (Könyvillusztráció) A1849-ben, majd 1854-ben román stílusban újjáépítették a templomtornyot, amely még fazsindelyes volt. A vörösre festett tetőzet a keresztettel együtt 8 méter és 80 centiméter magas volt. 1913-ban…
A római katolikus templom külső északi falán található az I. világháborúban elesett újszászi hősök emléktáblája. A márványtáblán 149 hősi halott neve olvasható. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár Forrás: Jánoska Antal: Az I. világháború újszászi áldozatai. Újszászi Híradó 2013.04.
A zagyvarékasi Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár udvarán található fafaragás Polyák Ferenc alkotása, mely 1993-ban készült. Fotó: Kósa Károly
Zagyvarékast a 2. Ukrán Front alárendeltségébe tartozó 7. Gárda Hadsereg, valamint a 6. Gárda Harckocsi Hadsereg erői foglalták el a Szolnok körüli térséggel együtt 1944. november elején. Több napig tartól súlyos harcok után a 2. Ukrán Front főerői november 11-én indítottak újabb támadást a Besenyszög-Ceglédbercel arcvonalszakaszon, s ezzel a front eltávolodott a község területéről. A…