Zsidó családok a szabad költözést megengedő törvény után érkezhettek a településre, valószínűleg a szomszédos Tiszabőről. A legtöbb zsidó 1880 és 1910 között élt Nagykörűben 50-60 fő között. 1941-ben azonban már csak kilenc izraelita lakos maradt a faluban. Őket 1944-ben a szolnoki gyűjtőtáborba hurcolták és deportálták. A községben van zsidó temető, amely a köztemető mellett fekszik.…
A nagyrév egyházközség 1609-ben alakult meg. A községben 1659-től folyamatosan működnek református papok a török kiűzéséig. 1697-ben egy tatártámadás következtében a falu elnéptelenedett. A 18. század eljén, a kuruc idők elmúltával, újratelepülést községben indul meg újra az egyházi élet. 1721 után épült imaháza a közösségnek, 1764-től rendelkeztek egyházi haranggal. 1772-ben épült fel az első torony…
A római katolikus templom kertjében álló Hősök szobrát 1927. augusztus 20-án állították fel az 1. világháborúban elesett katonák tiszteletére. A bronzszobor Vass Viktor (1873-1955) alkotása, amely jobb kezében kardot, bal vállán pedig egy zászlót tartó őrmestert ábrázol, akinek a fején kötés látható. A talapzaton olvasható felirat szövege: „Vándor állj meg! E kis falu idegenben porladó…
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából állítottak emlékművet a település központjában álló kunhalom mellett (763/1. hrsz.) 2017 májusában. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Ferenc Könyvtár Az emlékmű Dienes Szilárd szobrászművész alkotása. Forrás: jzs [Joó Zsuzsa]: Egyre szebb az emlékpark. Új Néplap 2017.05.18.
1988-ban Szent István jubileumi évében állítottak kőkeresztet az államalapító szent nevére felszentelt római katolikus templom bejáratával szemben. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár Később a Rózsák terének átépítése során a a feszületet a templom főhomlokzata mellé helyezték át.
A Besenyszöghöz tartozó alsószászbereki uradalom tulajdonosa a herceg Esterházy család volt, majd tőlük 1874 végén a Stein család vásárolta meg. A Kohner család öröklés és vásárlás útján szerezték meg a Steni és a báró Orczy családtól. Kohner Károly (1841-1894) felesége Stein Ida (1846-1875), illetve Kohner Ágoston (1847-1907) felesége Stein Rózsa (1853-1933) volt. A Kohner család…
Az egykori puszta, ahol egyedül a Marton család birtoka volt a Tiszazugban a 19. század második felére benépesedett. Szelevény rendes községgé, faluvá emeltetett. Özvegy Bogyó Jánosné, született Marton Anna építetett templomot saját költségén 1854-ben. Egy szolnoki építész terve kezdődött meg az építkezés. 1855-ben szentelték fel a kápolnát. További érdekesség, hogy a templomban álló Mária-szobor egy…
Római katolikus templomot Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel. Oltárképét Illés Pál festette 1860-ban.
A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megépült Gróf Szapáry Gyuláról elnevezett közúti híd Tiszabura és Abádszalók között. 2013 tavaszán adták át a nagykunsági árvízszint-csökkentő tározó vízbeeresztő és -leeresztő csatornája felett átívelő hidat.
Az első zsidó családok az 1700-as évek közepén telepedtek meg tiszaigar környékén A tiszaigari izraelita diaszpóra hosszú ideig nagyon jelentős volt. A település határában áll az egykori zsidótemető. 1944 óta nincs itt temetés. Forrás: J. Gy.: Igari mementó. Jászkun Krónika 1995.12.29.