Hanzély Pál Rozsnyón, 1904-ben született. A családja német eredetű, a felvidéki mánták közé tartozott, szüleivel Dobsinán éltek. Hanzély Pál Szolnokon állomásozott 1927-ben a magyar királyi 2. honvéd gyalogezred főhadnagyaként.
Fotó: Új Idők 1927
Január 8-án a laktanya mögötti kubikgödör jegén korcsolyázva segélykiáltásokra figyelt fel. Egy fiatal pár alatt beszakadt a jég. Ő azonnal a segítségükre sietett. Hosszas küzdelem után a fiatalok megmenekültek, a hős főhadnagy azonban életét vesztette.
Budapesti Hírlap illusztrációja 1927.
Hanzély Pál egyetlen fiát siratta ekkor özvegy Hanzély Lászlóné, született tinódi Vargha Gizellának, aki tragikus hirtelenséggel vesztette el korábban férjét is. A dobsinai városi ügyész cseh túszként halt meg a jozefstadti börtönben. 1920-ban pedig idősebb János nevű fiát vesztette el Hanzélyné, aki a Ludovika növendéke volt és közvetlenül tiszti kinevezése előtt sérülés folytán tetanusmérgezést kapott, amelybe belehalt.
Hanzéliy Pált, aki postumus megkapta az ezüst Signum Laudis elismerést Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra katonai tiszteletadással. Horthy Miklós kormányzót képviseli a temetésen. Horthy Miklós kormányzó hatalmas fenyőgallyakból készített feketeszalagos koszorút küldött a hős főhadnagy ravatalára.
1929-ben sírszobrot – Siklódy Lőrinc alkotását – állítottak hamvai fölé — ezt 2001-ben felújították.
Hanzély Pál síremléke Budapesten
Szolnokon már 1927-ben utcát neveztek el róla a laktanya mellett, majd 1932-ben – a tragédia ötödik évfordulóján – emléktáblát állítottak a fiatal főhadnagy tiszteletére.
Forrás:
A dobsinai Hanzélyak tragédiája. Pesti Napló,1927.01.16.
Az életmentő főhadnagy haláltusája a szolnoki korcsolyapálya jegén. Friss Újság, 1927.01.11.
Hanzély Pál főhadnagy. Csendőrségi Lapok (1927.02.01.): 18.
Hanzély Pál Signum Laudist kapott. Az Est, 1927.01.13.
Kósa Károly: Hanzély Pál hőstette. Jászkun Krónika (1996. 01.25): 9.
