Dr. Tóth Tamás 1893. július 6-án született Szolnokon. Szülei nemes Tóth Csongor Mátyás takarékpénztári igazgató és Brisztella Anna. Testvérei: Tóth Tibor gépészmérnök, Tóth Tihamér (1889-1939) veszprémi püspök és Tóth Tivadar (1892-1972) iskolaigazgató, lapszerkesztő. Középiskolai tanulmányai után Budapesten jogot végzett. Az 1. világháborúban tüzérhadnagyként harcolt szerb, albán, orosz és olasz harctereken. 1918-ban lépett Szolnok szolgálatába, mint aljegyző. 1919 májusában fegyveresen részt vett a kommün elleni harcokban. A vörösök elfogták és a forradalmi bíróság elé állították, azonban sikerült megszöknie. A kommün után a Keresztény Nemzeti Párt helyi szervezője volt. 1920-tól városi tanácsnok lett. 1921-ben főjegyzővé nevezték ki.
1925 és 1938 között töltötte be Szolnok polgármesteri címét. A szegényház, a városi parkok, a vágóhíd, a Tisza szálló és városi fürdő, a tárház létesítése, a városi színház átépítése, a hőforrás fenntartása nevéhez fűződik. A modern városigazgatás minden ágában országosan elismert szakember. Szolnok rohamos fejlődése, a mai Szolnok kialakulása az ő elgondolásainak és munkásságának eredménye. Közegészségügyi, pedagógiai és városfejlesztési politikája széleskörű elismerést és közszeretetet biztosított számára. 1935 végén egy sikkasztási ügyben indult nyomozása, amely a városvezetés tisztikarát is érintette. Habár a felelősök ellen nem indult büntető eljárás, a polgármester a közvélemény nyomására lemondott.
A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
