Füredi Richárdművét 1934 júniusában az 1919-ben kivégzett fehér tisztek és szolnoki polgárok emlékére állították fel a a Tisza Szálló fürdőjének árkádja alatt. Az 1920-as évek elejétől a kommün áldozatainak emlékére országszerte nagyszabású ünnepségeket rendeztek. A Budapesten 1918- 19-es nemzeti vértanúk emlékmű egyik mellékalakja a sárkányölő férfi volt. A szobor gipszmodelljét Füredi Richárd, a szobor alkotója Szolnok városnak adományozta. A szobrász vízálló olajfestékkel preparálta a gipszet, de azért hogy az időjárás viszontagságaitól védve legyen a szálló árkádjai alatt kapott helyet. Talapzatába pedig a 32 kivégzett szolnoki személy nevét vésték, akiket 1919. augusztusában azonosítani tudtak . Az emlékművet 1944-ig évente, május első vasárnapján megkoszorúzták és a kivégzettek emlékére gyászszertartást tartottak a szolnokitemplomokban. A törékeny anyagból készült szobor 1945-ben, amikor Zsemlye Ferenc polgármester eltávolíttatta, valószínűsíthetően elpusztult.
2004-ben közadakozásból állítottak emléktáblát az 1919-ben a vörösterrornak áldozatul esett szolnoki lakosok tiszteletére. A vérengzés 85. évfordulója alkalmából elkészített dombormű Pogány Gábor Benő szobrászművész munkája. A reliefen szereplő sárkányölő motívuma Füredi Richárd szobrára utal, mely a Tisza Szálló oldalhomlokzatán kapot helyet.
Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár
Forrás:
Cseh Géza: Egy különös szobor a szolnokiTisza-parton. Jászkun Krónika 1993.05.08.
Szentesi Zöldi László: Vörösterror Szolnokon. Budapest, 2011.
