1847. szeptember 1-jén adták át a Pest-Szolnok vasútvonalat. A vonalat eredetileg a város déi felére tervezték. Itt akarták átvezetni a Tiszán, így itt épült fel a város első vasútállomás, az Indóház.
Szolnok határában 1845 őszén kezdték meg a vasútvonal által érintett területek kisajátítását. A vasútépítés magánházak mellett az újvársoi iskola épületét is érintette. Az iskola a Magyar Középponti Vasúti Társaság költségén a régi helyétől alig távolabb épült újjá.1846. október 17-én állapodott meg a vasút és a Magyar Kamara képviselői, hogy a vasúttársaság a kikötő felső részén a Kincstár számára megfelelő rakodóteret biztosít.
Az Ó-Szolnok vasútállomás épülete Wilhelm Paul Sprenger (1798-1854) építészmérnök tervei alapján készült. A kivitelezője a fővárosi Ziterbarth Mátyás volt (1803-1867). A klasszicista stílusú egyemeletes épület kontyolt nyeregtetetű, melynek középtengelyében huszártorony magasodik. A téglalap alakú épület kéttraktusos elrendezésű volt. A belső beosztást az idők folyamán többszr átalakították. A földszinten kapott helyet a pénztár, a poggyászfeladó, a csomagmegőrzés, az emeletn epdig az alkalmazottak irodái helyezkedtek el.
Leipziger Illustrirte Zeitung 1851 metszete
Az Indóház épületegyütteséhez tartozott a fából készült vonatfogadó csarnok, három kút és két tolópad, valamint a ma is látható faraktár és a vízház, amely 1850 és 1870 között épült romantikus stílusban.
Vízház. Fotó: Németh István
Raktárépület. Fotó: Kósa Károly
A vasútvonal átadásával egyidőben egy fiókműhelyt is létesítettek, amelyből később a MÁV Járműjavító Műhely fejlődött ki.A Tisza-parti pályaudvar azonban hamarosan szűknek bizonyult és 1857-ben új állomás épült. Az indóház pedig teherpályaudvarrá vált. Utóbb az Ó-Szolnok vasútállomás épületében MÁV-alkalmazottak számára lakásokat adtak ki.
1969-ben a Damjanich Múzeum akkori igazgatója, Kaposvári Gyula vetette fel először, hogy az indóházat múzeummá alakítsák át. 1972-ben a 125 éves a vasút című múzeumi kiállítás megnyitóján dr. Csanádi György, a szakminiszter bejelentette, hogy Ó-Szolnokon alakítják ki a magyar vasút múzeumát. A minisztérium közlekedéspolitikai főosztálya arról tájékoztatta a Szolnoki Városi Tanácsot, hogy az Ó-Szolnokra tervezett vasúti múzeum létesítésével a miniszter egyetért, de megjegyzi: a beruházás megindítására a tárca részéről 1975 előtt nem lát lehetőséget.
Fotó: Kósa Károly
Két éves előkészület után 1987 tavaszán a Szolnok Városi Tanács elnökhelyettese az indóház és környékének múzeumi célra való átalakítása tárgyában megbeszélést tartott a MÁV Vezérigazgatóság História Bizottság, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség képviselőinek, a megyei múzeum vezetője, a debreceni vasútigazgatóság képviselőjével. A városi tanács vállalta az épület felújítását és a környező terület parkká alakítását. Urbán Ljaos közlekedési miniszter döntése alapján a MÁV vezetése is döntött a járműkiállítás létrehozásáról és a munkálatok irányítására Kiállítási Munkabizottság létrehozását is elrendelték.
A munkabizottság 1988 őszén tartotta alakuló ülését.1989-1990 között a lakók kiköltöztek az indóházból, elkészültek a tervek a tetőszerkezet felújítására. 1991. július végén a Szolnoki Polgármesteri Hivataltól engedélyt kértek az állagmegóvásra. 1992. április 8-án megalakult az Ó-szolnoki Vasúti Járműskanzen Alapítvány Kuratóriuma. Azonban a bíztató kezdet után a MÁV 1994-ben a skanzen munkáira nem tudott fedezetet biztosítani.
Majd 1997 őszére a MÁV mégis újjáépítette az indóházat és emléktáblát avattak az épület utcai homlokzatán.
Várhegyi Attila polgármester és Kovács Kálmán államtitkár adta át az épületet. Az ünnepélyes újraavatáson újra vonat gördült be az ó-szolnoki vasútállomásra. 424-es mozdony két, egy 1910-es és egy 1920-as évekből származó kocsit vontatott. Azonban a vasúti skanzen nem Szolnokra került, a fővárosban került megvalósításra.
RepTár. Fotó: Szolnoki Értéktár
2015-ig funkció nélkül üresen állt az épület. 2016. szeptember 1-jén, a Város Napja alkalmából kerül sor a szolnoki repülőmúzeum, a RepTár megnyitójára, amely a felújított indóházban került kialakításra.
Forrás:
Bagi Gábor: A szolnoki vasút hiteles története. Budapest, 2010.
Kaposvári Gyula: 125 éves a Pest-szolnoki vasút. Jászkunság (1972.09.): 105-115.
Kaposvári Gyula: A szolnoki Indóház. Néplap (1989.09.27.): 3.
Szikszai Mihály: Vasúti állomásépületek Szolnokon (1847-1975). In: Zounuk. Szolnok, 1997.: 39-86.
Tál Gizella: Múzeum lehet az ószolnoki indóház. Jászkun Krónika (1998.01.03.): 1.
Técsi Zoltán: Élőholt vágányok. Jászkun Krónika (1997.05.08.): 5.
Tiszai Lajos, Tarpai Zoltán: Látlelet. Jászkun Krónika (1995.02.21.): 11.
Tiszai Lajos: A pusztulás anatómiája avagy az arcul csapott város. Jászkun Krónika (1997.01.18.): 9.
Tiszai Lajos: Korhűen újítják fel az indóházat. Jászkun Krónika (1997.02.11.): 1., 3.
Tiszai Lajos: Felavatták az ószolnoki indóházat. Jászkun Krónika (1997.09.02.): 1, 3.
Tiszai Lajos: Szolnokország. Szolnok, 2001.
