1905-ben született Szolnokon. Középsikola elvégzése után közgazdasági egyetem hallgatója lett. Már egyetemistaként a gazdaságtörténeti szemináriumban nagy munkásságot fejtett ki. 1926 és 1948 között a Szolnoki Felsőkereskedelmi Iskola tanára.
Az iskola végzős növendékeinek tablóképe, 1929-1930 – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A Verseghy Ferenc Irodalmi Kör tevékeny tagjaként előadássorozatot tartott irodalmunk nagyjairól.
„Szolnok” című könyvében (1927) a város utolsó 50 évét ismerteti. A „Szolnoki Ujság” munkatársa volt, majd 1936 és 1944 között a Nemzeti Jövőnk felelős szerkesztőjeként dolgozott, majd 1945-től 1946-ig a Tiszavidék című újság szerkesztőségének tagja volt. Emellett a Szolnoki Városi Színház Szöveges Műsorát is szerkesztette. Szolnoki Tükör címmel önálló lapot indíott.
Felesége: ”Szilágyi Erzsébet”.
1944 őszén, a németek kivonulása után, Vidor Győző néhány hét alatt megszervezte a tanítás megindítását a városban, mint ideiglenesen tanfelügyelő. 1945. május 1-jén a Tiszavidék című lap felelős szerkesztője volt 1946. augusztus 4-ig. Szolnoki Művészeti Egyesület intézőbizottságának tagja volt. Az MKP országgyűlési képviselője lett. Szabadművelődési Tanács tagja volt.
1948 nyarán a fővárosba került. A kereskedelmi szakoktatás főigazgatójává nevezték ki, majd a Ponty utcai kereskedelmi szakközépiskola igazgatója lett. Innen vonult nyugdíjba 1965-ben. 1977-ben vette át aranydiplomáját.
1979-ben hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Forrás:
Csönge Attila: Szolnok Megyei Város Polgármesterének jelentései (1946. május-december). In: Zounuk. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. Szolnok, 2016
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Szolnoki fejek. Szolnok, 1928
Szurmay Ernő: Szolnoki közművelődés a város felszabadulásától a fordulat évéig. In: Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. 2001
Szurmay Ernő: Vidor Győző szerkesztő úr. Jászkun Krónika 1998.01.20.
