Kossuth Lajos (1802-1894) 1848 őszi toborzó útján Szolnokon is megfordult, 1848 és 1849. fordulóján egy éjszakát töltött az indóház épületében Debrecen felé menekülve. A városban a főút és a főtér is a nevét viseli. Az 1990-es évek közepéig azonban nem kapott szobrot a városban. Szabó Béla képviselő-testületi tag kezdeményezésére 1994. március 18-án avatták fel a Városházával átellenben Kő…
A Városháza falán emelt márványtáblát 1950-ben állíttatta a Szolnok Városi Tanács annak emlékére, hogy alföldi toborzó útján, 1848 őszén e helyen tartott beszédet Kossuth Lajos.
Győrfi Sándor kőből faragott mellszobra eredetileg a Verseghy parkban állt, a Damjanich uszoda épülete mellett az akkori Marx parkban. A szobrot a művész ajándékozta a városnak, melyet 1984. március 15-én leleplezték le. A szobrot jelképesen Bíró Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese vette át, majd a Tiszaiparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanulói vállaltak védnökséget a szobor…
A Damjanich János Múzeum belső udvarában 2006. március 15-én leplezték le a kézdivásárhelyi szobrász, Vetró András Damjanich honvédtábornok portréját ábrázoló domborművét. A Szolnokért Egyesület adományozta az emlékjelet a múzeum számára. Fotó: Kósa Károly
A város az 1849. március 5-i szolnoki ütközet 60. évfordulója tiszteletére kívánt szobrot állítani. Ebből a célból bizottságot hozott létre 1905-ben. A korabeli újságok is beszámoltak a gyűjtésről és közreadta a nemes ügyre áldozók névsorát is. Az adományozók sorába tartozott Damjanich özvegye, Csernovics Emilia (1819-1909) is. Több mint 10 éven át gyűjtötte a Szoborbizottság az…
1986. február 19-én a Zagyva-parti lakótelepen felavatták a munkásmozgalom és a Tanácsköztársaság egyik vezér alakjának, Kun Bélának (1886-1939) emléktábláját. Az avatóünnepségen Tóth Tamás színművész mondta el Ady Endre A tűzcerholója című versét. Az avatóbeszédet Berki Ferencné a szolnoki városipártbizottság titkára tartotta, majd Bálint Ferenc, a szolnoki városi tanács elnöke leplezte le az emléktáblát a forradalmárról…
Sebalda nővér Macska Ágnes néven 1895. május 12-én született Vadkerten (a település 1906-tól Érsekvadkert). Másnap, május 13-án keresztelte meg Paulovics Lajos káplán a helyi templomban. Édesapja a borsosberényi származású Macska János, édesanyja a vadkerti Szabó Ágnes volt. Belépett az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációjába, ekkor kapta a Mária Sebalda rendi nevet. Ápolóként szolgált Sopronban és…
Szent Ferenc rendi egykori temploma, a belvárosi római katolikus főtemplom 1724 és 1757 között épült. Az építkezés az 1718-ban emelt kápolna bővítése volt. Giovanni Battista Carlone egri építész tervezte a barokk templomot és a mellette álló rendházat. Az egyenes záródású szentély. A műemlék templom főhomlokzatát toszkán fejezetű pilaszterek osztják három részre. A golyvázott párkány felett…
Szolnokon 1875-től tartottak színházi előadásokat. A főtér sarkán álló Fehérló fogadó színjében léptek fel először vándorszínészek. Egy évvel később az egykori Vigadó utcában egy faépítmény szolgálta a szinielőadásokat. 1892-ben egy helyi vendéglőtulajdonos már kőből emelt egy nagy tömegeket befogadó épületet. Azonban ezt az épületet a csendőrség laktanyaként sajátította ki. Később a megépült Nemzeti Szálloda táncterme…
Fodor Dániel 1890-es évek elején a református egyház Molnár (ma Szapáry) utcai telkét megvásárolta, hogy szállodát építsen. Az elklektikus épület tervezésével Kocsis Lajos aradi műépítészt bízta meg. A szálláshely 1895-ben nyitotta meg kapuit. Kényelmet szolgáló modern gőzfűtéssel és villanyvilágítással, ami világvárosi luxust biztosított abban a korszakban. Képeslap – Verseghy Könyvtár Képeslaptára A kétemeletes, klingerttégla borítású…