1804-ben emelték a klasszicizáló későbarokk stílusú Nepomuki Szent János-szobrot a tiszai fahíd közelében Győrffy Pál sóhivatalnok adományából. 1909-ben a fahidat elsodorta a jeges ár. A vasból készült új híd építési munkálatai miatt a kőszobor pedig átkerült a Vár területére a Zagyva túlpartjára 1910-ben. Fényes Adolf korabeli festménye még a Vártemplom előtti kis parkban festette meg.…
A barokk Mária-szobrot 1747 előtt állították fel. A kovácsoltvas kerítéssel övezett területen hasáb alakú talapzaton Mária alakja egy kígyós földgolyón áll. Az Immaculata szobor talapzatán elöl kőkeretbe foglalt pelikános városcímer látható. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár Forrás: Szolnok megyei műemlékek. Szolnok, 1988.
A műemlék jellegű barokk fogadalmi kápolna az 1733-ban pusztító pestis megszűnésének emlékére emeltetett 1749-ben. Fogadalmi ünnepe december 3. A kápolna 1767. január 21-én kapta meg XIII. Kelemen pápától a búcsújáróhellyé való nyilvánítást. A négyzet alaprajzú főhomlokzat előtt álló toronyhoz csatlakozik a hajó és a szentély. 2009 őszén dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte fel a…
A megyeháza mellett álló épület az egykori Vármegyei Kaszinó, amelynek megalapítása Almásy Géza főispán nevéhez fűződik. A kaszinó 1894-ben épület fel eklektikus stílusban Sztehlo Ottó (1851-1923) tervei alapján. A jól tagolt L alakú egyemeletes épület szimmetriatengelye a sarokbejárat, amelyet a fölötte található kör alakú erkély és díszes rézborítású magasított kupola még jobban hangsúlyoz. A megnyitás…
A villát 1908-ban tervezte Komor Marcell és Jakab Dezső pesti műépítészek. A 20. század elején szecessziós stílusban épült ház, egykor Balogh Gyula földbirtokos rezidenciája volt. A II. világháború után a Hazafias Népfront székháza lett 1988-ig. Képeslap – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum A Tiszát a főutcával összekötő egykori széles keresztutca nevét a hajómalmok egykori gazdáiról…
Szolnokon a Templom út és a Mészáros Lőrinc utca kereszteződésében egy apró háromszögletű téren álló Krisztus-szobrot 1800-ban állították. A „Szomorú Jézus”-nak is nevezett késő barokk ülő Krisztus-szobor a szintén barokk ferences templom műemlékegyüttes része, melynek nem ez volt az eredeti helye. A ferences templom mellett egykor temető volt, melyet az XVIII. század második felében már…
A volt ferences templom előtt álló szoborcsoportot 1794-ben emelték. A kőkálvária a város egyik legszebb barokk műemléke. A középpontban álló kereszt tövében Mária Magdolna és Szent János szobra látható. A kereszt talapzatán évszámrejtő tábla. Az ezredfordulón a templomteret átépítették és a korábban a templom főhomlokzat előtt álló kálváriát a kolostor kerítése mellé helyezték át. A…
Simon Ferenc (1922-2015) szobrászművész bronzból készült alkotását 1978. november 4-én állították fel a József Attiláról (1905-1937) elnevezett parkban. Szolnok felszabadulásának 34. évfordulója tiszteletére a József Attila úti lakótelep Forradalom évfordulója elnevezésű parkban avatták a költő mellszobrát, melyet a művész a városnak ajándékozott. Az elmúlt évtizedekben a szobor a Költészet napi ünnepségek állandó helyszíne. Fotó: László…
2004-ben a megyeszékhely jeles szülöttei tiszteletére létrehozott arcképcsarnokban elsőként elsőként dr. Laki Kálmán (1909-1983) emléktábláját avatták föl a Damjanich János Múzeumban. A domborművet Pogány Gábor Benő készítette. Az emléktábla adományozója egyben a Szolnoki Pantheon kezdeménezője Szalóki István Laki Kálmán-díjas mérnök. Fotó: Csabai István – Új Néplap Forrás: Csabai IStván: Panteon a múzeumban. Új Néplap 2004.01.23.
Dr. Laki Kálmán (1909-1983) biokémikus emléktábláját a Szolnokért Egyesület 2003. szeptember 1-én leplezte le a a Sóház utca 1. száma alatt található épület főhomlokzatán. Az emléktáblán látható dombormű Pogány Gábor Benő alkotása. Az eseményen jelen volt Laki Kálmán testvére, Nagyné Laki Irén is. Forrás: Nemes András: Laki Kálmán életének szolnoki vonatkozásai. Jászkunság 2007. 1-2. sz.…