Szolnok Város Tanácsa és a Verseghy Ferenc Gimnázium által készített emléktábla. A költő halálának 140. évfordulója alkalmából leplezték le 1962. december 20-án az iskola bejárata melletti falrészen. Fotó: Kósa Károly – Verseghy Könyvtár
A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium egykori testnevelőtanára, Tiboldi Tibor (1912-1967) születésének 100. évfordulója alkalmából emléktáblát avatott az iskola tornacsarnokának falán. Fotó: Veres Nóra – Verseghy Könyvtár Az emléktáblát Tiboldi Tibor lánya, Tiboldi Mária operaénekesnő és Pogány Gyula iskolaigazgató leplezte le 2012 szeptemberében. Forrás: Csabai István: A kosárlabdázás atyja. Új Néplap 2012.09.08. A szócikk önkéntes diákok…
Tiboldi Tibor 1912. szeptember 9-én Szolnokon született. A Magyar Királyi Testnevelési Főiskolán diplomázott 1934-ben. Atyja pályáját követve testnevelőtanárként helyezkedett el. Szombathelyen és Csongrádon is tanított még végül 1940-ben a szülővárosában kapott állást a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. A „kosárlabda atyjaként” vonult be a megyei sporttörténelembe. Ő szereltette fel a gimnáziumban az első kosárlabda palánkot. A második…
2011. március 25-én avatták fel Szabó Imrefia Béla Végtelen csomó című alkotását a Verseghy Ferenc Gimnázium udvarán, amely az iskola fennállásának 180. jubileuma alkalmából állítottak. Fotó: Károly Nóra – Verseghy Ferenc Könyvtár Forrás: 180 Verseghy [Programfüzet]. Szolnok, 2011.
1933. június 25-én a szolnoki Verseghy Reálgimnázium igazgatója, Wollek Géza emléktáblával kívánta megörökíteni az I. világháborúban hősi halált halt volt növendékei emlékét. Az emléktáblát a tanévzáró ünnepélyen keretében leplezték le az iskolaépület bejáratnál. Fotó: Veres Nóra – Verseghy Könyvtár A tábla szövege: Az 1914-18-iki világháborúban és az 1919-iki proletárdiktatúra és román ágyúzások alatt hősi halált halt…
2011 tavaszán emeltek emléktáblát az 1960-ban érettségizett diákok a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium előterében. Az öregdiákok az intézmény egykori igazgatói és volt tanáraik emléke előtt tisztelegve avatták fel a márványtáblát a gimnázium fennállásának évfordulóján. Fotó: Veres Nóra – Verseghy Könyvtár A szócikk önkéntes diákok közreműködésével készült az az Iskola Közösségi Szolgálat keretében.
Az 1831-ben alapított ferences gimnáziumot 1887-ben államosították. A nyolc osztályúvá fejlesztéshez egy új, kilenc tantermes iskolaépület felépítése mellett döntött a város. A Tisza parton, az egykori sóházak területén Szolnok 1882-ben megvásárolt a Kincstártól egy telket. Itt kezdődtek el a Benkó Károly műépítész által tervezett iskola építésének munkálatai. Jiraszek Nándor és Krausz Lipót építési vállalkozók építették…
2020. december 22-én avattak emléktáblát az egykori Tüdőkórház kapubejáratának falán. Az emléktábla felállítását a Scheftsik Telepi Lokálpatrióták nevű polgári tömörülés kezdeményezte az önkormányzatnál, ahogy ők kezdeményezték az épület jellegzetes részének számító bejárati kapu egy részének emlékjelként történő megőrzését is. Fotó: Major Balázs – Verseghy Könyvtár Forrás: Hartai Gergely – Szathmáry István: Az egykori Tüdőkórháznak állítottak…
Az épület eredetileg Magyar Királyi Honvéd Csapatkórháznak épült. A 3 emeletes és 200 ágyas szolnoki helyőrségi kórház építkezése 1939 augusztus havában kezdődött és 1941 július elsején fejeződött be. A tervezője Glock Imre budapesti építész volt. A földszint a betegfelvételi osztály, a parancsnokság helyiségei, az ambulanciák (fogorvosi, belgyógyászati, sebészeti), a röntgen-, kvarc- és elektrokardiográfia, a laboratórium,…
Zrinyi Ilona 1682-ben Bárkányi János ferences atyát nevezte ki udvari káplánjának Munkácson. Megbízta a pátert fiának, az akkor hatesztendős kis fejedelemnek tanításával. Bárkányi János ezután lett 1696-ban a szolnoki vártemplom plébánosa. Nevéhez fűződik a Kortonai Szent Margit Társulat megalapítása. Kapcsolata a fejedelemmel az itteni években is megmaradt, Rákóczi figyelemmel kísérte kedves tanítója sorsát. Betegségében gondoskodott…