Zsidó hitközség kultúrháza (Szolnok)

A zsidó hitkozség kultúrháza és az imaterem (ma Templom út 4.) a zsinagóga mellett épült 1932 és 1935 között. A romantikus épület tervezői Böhm és Hegedűs műépítészek voltak. A korabeli tervrajz szerint U alakú épület Templom utcára néző szárnyában egy 105 férőhelyes terem található az udvarra nyíló bejárattal és előtérrel. Utána elnöki szoba következett, egy…

Szovjet katonasírok (Abádszalók)

A II. világháborúban Tiszafüred-Abádszalók-Tiszabő fontos arcvonal volt. 1944. október 11-én szabadul fel a település. 1949 tavaszán a belügyminiszter 122.090. (1949.III.) 1-2. számú rendelete alapján a szovjet hősi temetőket és sírokat összeírták. A felmérés tartalmazza az eltemetettek számát, sírbakerülésük időpontját. Ha ismert volt, az elesettek nevét, születésük és elhalálozásuk időpontját is. Megyénkben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban…

Botyánszky János-emlékmű (Mezőtúr)

Botyánszky János (1894-1976) evangélikus lelkész tiszteletére állítottak emlékművet Mezőtúron 2012 júniusában. A dátum történelmi jelentőségű. 1944. június 16-án a városból elhurcolt zsidó lakosság menetét látva Botyánszky János megkongatta az evangélikus templom harangjait. Fotó: Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr képviselő-testülete június 16-át az Emberség Napjává nyilvánította a lelkész bátor és emberséges cselekedete előtt tisztelegve. A 3 méter…

Botyánszky János (1894-1976)

Botyánszky János 1934 és 1976 között szolgálta a mezőtúri evangélikus közösséget. 1944. június 16-án, amikor a zsidókat a helyi gettóból a vasútállomásra hajtották, megszólaltatta az evangélikus templom harangját, így kísérve el az elhurcoltakat szomorú útjukon, akiket a haláltáborokba vittek. A háború után, átmenetileg, nemcsak az evangélikus, hanem a református és a zsidó közösségnek is szolgált. Botyánszky…

Zsinagóga (Jászberény)

A zsidók betelepülése a Jászságba az 1850-es években került sor. Az 1868/69-es zsidó kongresszus után a jászberényi zsidó hitközség kettészakadt. Egy része neológ lett, a másik konzervatív maradt. 1886-ban Büchler Áron rabbi egyesítette neológként a két hitközséget. Az egyesülés jelképe volt az 1890. szeptember 10-én felavatott új kéttornyú zsinagóga, amelyet Kovács Károly tervezett, aki első…

Zsinagóga (Mezőtúr)

Az izraelita hitközség tagjainak önkéntes adományából épült templom. A Múzeum téren álló zsinagóga 1830-ban épült klasszicista stílusban. A téglalap alaprajzú, szabadon álló, négyoszlopos, oromzatos épület a Magyarországon ritkán előforduló klasszicista zsinagógák egyike. Az oszlopok felső részét korinthoszi oszlopfők díszítik. Az oldalhomlokzatot lizénákkal tagoltak. 1966-ban a mezőtúri városi tanács múzeum céljára megvásárolta a zsidó hitközségtől az…

Zsinagóga (Tiszafüred)

Fényes Elek említi először Tiszafüreden a zsinagógát, amely az 1847/48-as összeírásban a Nánássy földbirtok területén szerepel. Az izraelita hitközség tulajdonában volt még paplak, imaház, és sakterház is. Az első zsinagóga a XIX. század első felében épült a település fő utcáján – a római katolikus templom közelében – klaszszicista stílusban. Tiszafüreden a kisgyermekek vallási oktatása, a…