Fényes Elek említi először Tiszafüreden a zsinagógát, amely az 1847/48-as összeírásban a Nánássy földbirtok területén szerepel. Az izraelita hitközség tulajdonában volt még paplak, imaház, és sakterház is. Az első zsinagóga a XIX. század első felében épült a település fő utcáján – a római katolikus templom közelében – klaszszicista stílusban. Tiszafüreden a kisgyermekek vallási oktatása, a…
Zsidó kereskedők már az 1800-as évek elejétől megfordultak a településen. Valós letelepedésük és a hitközség alapjainak megteremtése 1848 után kezdődött. Az 1880-as népszámláláskor 162 zsidót írtak össze. A kunhegyesi orthodox hitközség a karcagi anyahitközség alá tartozott. A hitközség 1871 őszén alakult meg. A legtöbben 1920-ban éltek Kunhegyesen, amikor a hitközségnek 356 tagja volt. 1941-ben 224…
Bár egyes feljegyzések szerint már a 18. század végétől éltek zsidók a településen, azonban az 1840-es népszámláláskor nem jegyeztek fel zsidó lakost Fegyverneken. Pedig 1880-ban 237 fővel a járás második legnépesebb zsidó közössége élt a településen. Az első világégés után nagy számban költöztek el Fegyvernekről, így jelentősen megcsappant a hitközség létszáma. Eleinte a törökszentmiklósi hitközség…
Jászapátira a XIX. század második felében települtek be nagyobb számban zsidó családok. A közösség számbeli gyarapodása az 1930-as évekig tartott. A hitközség 1896 nyarán vette használatba az új, tornácos zsinagógát. Büchler Áron rabbi és fia avatta fel a templomot, amely 1911-ben egy új Tóra-tekercset is kapott. Fotó: Kósa Károly 2003 – Verseghy Könyvtár 1944-ben a zsinagógába,…
Jászkiséren már az 1840-es években is élhettel átmeneti jeleggel zsidók. A legtöbb zsidó 1880-ban élt a településen 99 fővel. Azonban a következő évtizedekben folyamatos volt az elvándorlás. 1940-es évek elején 51 fő alkotta a hitközséget. A zsidó hitközség 1860 körül emelt kisebb zsinagógát a Malom utcában, melynek udvarában kántorlakás és rituális fürdő is helyet kapott. 1944-ben…
A jászladányi zsidó hitközség az 1860-as évek elején alakult. A 19. és a 20. század fordulóján volt a legnépesebb a közösségük, amely lassú apadának indult. A jászladányi zsidó hitközség 1913-ban emelt templomot közadakozásból a korábbi imaház helyett. 1941-ben 89 zsidó ember élt a településen. 1944-ben Jászladányon gettóba zsúfolták össze a helyi és a jászalsószentgyörgyi és tiszasülyi…
Nagyobb számmal 1862-ben telepedtek le zsidó családok Kisújszálláson. 1867-ben alapítottak hitközséget. A zsidó alkososk létszáma 1900-ra 500 főre emelkedett. A beköltözött zsidók kézműiparral és kereskedelemmel foglalkoztak elsősorban, majd később ügyvédként, orvosként a városi értelmiség tagjaivá is váltak. 1868-ban megalapították a Chevra Kadista egyletet. A zsidóiskola egy tanítóval 1882-ben kapott nyilvánossági jogot, ahol 1938-ig folyt oktatás. Saját…
„Oda a ma szívünk vigassága / gyászba borult életünk / leesett fejünk koronája. Jaj, minenkünk” A Nagytemplom (mai Szolnoki Galéria) előcsarnokában monumentális emlékművet emeltek 1948-ban, amelyre felvésték a 798 szolnoki zsidó mártír nevét. Fotó: Holokauszt-emlékművek Magyarországon – magyarzsido.hu Forrás: Varga Béla: A szolnoki zsidóság története. Szolnok, 1994
Jászárokszálláson 1853-ban alakult zsidó hitközség, amely az 1910-es évekig folyamatosan növekedett. Akkor közel 250 fő volt. 1858-ban épült a karzatos zsinagóga épülete, amely a mai Ady Endre utca és Jászai Mari Utca sarkán állt egykor. A templomot a vészkorszak után nem használták. Lebontották. Ma egy lakóház áll a helyén. Forrás: Magyar Zsidó lexikon. Budapest,…
Jászárokszálláson 1853-ban alakult zsidó hitközség, amely az 1910-es évekig folyamatosan növekedett. Akkor közel 250 fő volt. Az első világháborúban 35 férfi vonult be a hitközségből. Egy hősi halált halt. A fehérterror alatt is voltak antiszemita kilengések, de a legnagyobb csapás vészkorszakban érte a közösséget. 1944-ben gettót állítottak fel a településen, ahol a Jászárokszálláson élők mellett…